Furcsa kettősség jellemzi a magyarok iskolázottságát: az uniós átlaghoz képest jóval kevesebb a kizárólag általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (utóbbi mutatót nagyon rontja Málta és Portugália), ugyanakkor a diplomások aránya is alacsonyabb, 31 helyett 24 százalék. Vagyis: a magyarok többségének középfokú végzettsége van – írta éves jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal. Jó hír azonban, hogy a 2011-es népszámlálás óta a magyarok iskolázottsági szintje emelkedett.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által gyakran hivatkozott visegrádi országokhoz képest nem állunk jól: Csehországhoz, Szlovákiához és Lengyelországhoz viszonyítva nálunk a legmagasabb az alacsony végzettségűek aránya, a 16,2 százalékos arányszám 9,9 százalékponttal magasabb volt tavaly, mint a cseheknél.

Ugyanezt a négyest nézve, a középfokú végzettségűek aránya is itt volt a legalacsonyabb, a felsőfokú végzettségűek aránya azonban csak Lengyelországban nagyobb, 5,7 százalékponttal.

A korai iskolaelhagyók aránya – vagyis a 18-24 évesek közül azoké, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek, és nem tanultak tovább – Magyarországon a hetedik legnagyobb az EU tagállamai között, és az unió átlagától is elmarad 12,2 százalékkal.

Ezek még csak előzetes számok, a 2016-17-es adatokat nézve. A mutató értéke 2012-höz képest 0,4 százalékponttal emelkedett, miközben az uniós átlag csökkent.

Fülöp Máté

A KSH adataiból is látszik, a kormányzati terelés nem működik: 2017-ben az oktatásban részt vevő tanulók 43 százaléka gimnáziumba járt, ez 1,3 százalékpontos növekedés az előző naptári évhez képest, de tanévhez nézve is nagyjából ekkora a növekedés.

A szakgimnáziumok részesedése elérte a 38 százalékot, de a tanulók létszáma 3,8 százalékot csökkent 2016-hoz képest. A szakközépiskolai tanulók létszáma ennél is nagyobb mértékben, 5,3 százalékkal csökkent.

Egyre kevesebben járnak felsőoktatásba is: 2017-ben 247 ezer diák tanult felsőfokú alap- és mesterképzésben, ami a 2012-es adatokhoz képest 18 százalékkal kisebb. 2016-hoz képest nem ilyen drámai a visszaesés, csak 1,5 százalék.

A gazdasági szakok még mindig a legnépszerűbbek, de egyre többen tanulnak informatikát, illetve mennek tanárképzésre is.

Az iskolarendszerű oktatásban részt vevők számának csökkenése régóta ismert tény – 2012-höz képest 7,1 százalékos volt a csökkenés a leginkább érintett 3-22 éves korosztálynál -, azonban a KSH megállapította, hogy

az iskolába járók számának nagyobb fokú visszaesése mögött elsősorban a felsőoktatás korábbi expanziójának az elmúlt évtized második felében, végén bekövetkező lecsengése és a felsőoktatást meghatározó kormányzati intézkedések állnak: a felsőfokú oktatási intézményekbe nappali és nem nappali képzési formákra járók száma 2012 óta együttesen 16%-kal csökkent.

Emlékeztetőül: a kormány pár éve nagyot vágott a keretszámokon, a legnépszerűbb szakoknál drasztikusan korlátozta az állami férőhelyek számát, a ponthatár is egyre nő.

Asszonyi Eszter

Ha már ponthatár: 2020-tól lehetetlen lesz bejutni a felsőoktatásba nyelvvizsga nélkül, ami szintén nem egy jó hír. A 2016. évi adatok alapján Magyarországon a 25-64 éves népesség 58 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszélt, ez az arány a legmagasabbak közé tartozik az uniós országok között. Csak az Egyesült Királyság és Románia előzte meg Magyarországot, előzőnek azonban nyilvánvalóan speciális helyzetben van. Tavaly 117 ezren próbáltak nyelvvizsgázni, de csak 64 százaléknak sikerült.

A munkaerőpiaci adatoknál viszont számtalan jó hírt közölt a KSH: kiderült, a munkanélküliség rekord alacsony szintre csökkent, ez az unión belül a harmadik legkisebb, és a közfoglalkoztatottak száma is csökken.

A 15-24 éves korosztály csaknem harmada dolgozik, ehhez a tankötelezettségi korhatár leszállítása mellett hozzájárult a munkaerőhiány is, így a cégek egyre több diákot vesznek fel. Országosan 68 ezer üres álláshely van. A KSH adatai visszaigazolják, hogy a legjobban képzettek találnak a legkönnyebben állást.

2016. első negyedévében készítettek egy kutatást a külföldi munkavállalási hajlandóságról is, a 15-74 éves korosztályból minden huszadik ember költözne külföldre dolgozni a következő két évben. Sajnos nagyobb bontásban nem közölték ugyanezt az adatot, de az kiderült, a menni szándékozók csaknem fele két évnél tovább maradna, de idővel hazajönne, véglegesen csak 14 százalék maradna.