Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A vádirat szerint a vádlottak közül hárman elhatározták, hogy üdülési jogok értékesítésével tévesztenek meg – elsősorban időskorú – embereket, a színlelt ügyletek révén pedig jogtalan haszonra tesznek szert. Ezért 2013 novemberében céget alapítottak, később itt dolgoztak ügyfélszolgálati, call center munkatársaként vagy üzletkötőként azok, akik az ügy további vádlottjai lettek – olvasható a Fővárosi Főügyészség közleményében.
Az időseket azzal keresték meg, hogy vállalják az üdülési joguk értékesítését, illetve az értékesítésig még azok bérbe adását is intézik, ehhez azonban megbízási és szolgáltatási szerződéseket kell kötniük a céggel, és különböző díjakat kell fizetniük.
Az ügyfeleket fővárosi irodaházban, üzletközpontban, szállodában, vidéki nagyvárosokban toborozták.
A szerződéskötéskor az üzletkötők az ügyfelekkel – megtévesztésükkel, akaratukon kívül – olyan dokumentumot is aláírattak, amivel beléptették őket egy ún. kreditrendszerbe. Ennek lényege az volt, hogy az ügyfél kreditpontok felhasználásával, kedvezménnyel vásárolhatott terméket, vagy szolgáltatást. Az ügyfelek szándéka azonban kizárólag az üdülési jogaik értékesítésére terjedt ki, nem akartak belépni kreditrendszerbe. Amíg az ügyfelek abban a tudatban voltak, hogy az általuk fizetett díj az üdülési joguk értékesítéséért fizetett megbízási díj, az valójában nem az volt, hanem a kreditpontok ellenértéke.
Egy idő után a társaság a kreditrendszert sem üzemeltette, a sértettek a kreditpontok ellenértékét nem tudták levásárolni, a vádlottak pedig egy ideig még hitegették őket, majd később elérhetetlenné váltak. A vád szerint a vádlottaknak már a szerződések megkötésekor sem áll szándékában az üdülési jogok értékesítése, céljuk kizárólag a sértettek pénzének jogtalan megszerzése volt.
Az ügynek összesen 341 sértettje van. Közülük a legtöbben jellemzően pár százezer forintot fizettek a vádlottaknak, de volt olyan, aki egy millió forintnál is többet. A csalással a vádlottak összesen mintegy 800 millió forint kárt okoztak az ügyfeleknek.
