Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Miután az Egyesült Államok kedd reggel bejelentette, hogy komoly szankciókkal sújtja Iránt, délelőtt Trump arról is beszélt, hogy az Iránnal kereskedő országok is retorziókra számíthatnak. Úgy fogalmazott:
Aki Iránnal üzletel, az az Egyesült Államokkal nem fog.
Trump azt is hozzátette, hogy ősszel még komolyabb szankciók jönnek, melyek az olajexportot is érintik. Az ügy előzménye, hogy az Egyesült Államok májusban bejelentette, hogy kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből, az elnök szerint az ugyanis "szörnyű és egyoldalú megállapodás" volt, amely nem hozott békét, és nem is fog.
Az EU kiállt az Iránnal kereskedőket sújtó szankciókkal szemben, legalábbis azt kérik, Amerika fontolja meg azon országok büntetését, melyek legitim kereskedelmi kapcsolatban állnak a perzsa országgal, teszi hozzá a BBC.
Orbán már 2015-ben Iránba látogatott, és az iráni-magyar kapcsolatokban rejlő üzleti és egyéb lehetőségeket fejtegette. Korábban Semjén Zsolt többször titokban tárgyalt Magyarország nevében Iránnal, megállapodásuk értelmében hazánk hitelezi az iráni atomprogramot, az állam 85 millió eurós (azaz 26,4 milliárd forintos) hitelszerződést ajánlott fel Iránnak, továbbá 100 iráni diák jöhet magyar egyetemekre jöhet tanulni, illetve Irán és Magyarország közösen épít atomreaktorokat, melyeket Afrikában és Ázsiában adnának el. (Az iráni atomprogram támogatásának nemzetbiztonsági kockázatairól ebben a cikkünkben írtunk).
Idén tavasszal pedig Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt arról, hogy 2017 első tizenegy hónapjában a kétoldalú áruforgalom több mint 65 százalékkal bővült és meghaladta a 45 millió dollárt.
