8,2 millió veszteséget termelt az elmúlt egy évben a felcsúti kisvasút, amely 600 millió forint uniós támogatásból épült – írja az Átlátszó, amely rámutat, az elmúlt egy évben termelt veszteség a duplája a kisvasút működésének első 14 hónapjában termeltnél, 2016-os indulása óta pedig összesen már 12,3 millió forint mínuszt hozott össze a kisvonat.

A felcsúti kisvasút 2016. április 30-án indult el első útjára a helyi stadiontól az alcsútdobozi arborétumig. 2017. január 20-ig átlagosan napi 113 jegyet adtak el, és 7 napon utasok nélkül jártak a vonatok, összességében 2016. április végi indulásától 2017. június végéig viszont 4,1 millió forint veszteséget termelt.

Az Átlátszó most rákérdezett a friss, 2017. július 1. és 2018. június 30. közötti számokra, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) válaszából pedig az derült ki, hogy az elmúlt egy évben a jegyeladásból 17,8 millió forint bevétel származott, a kisvasút működtetése viszont 26 millió forintba került, tehát 8,2 millió forint veszteséget termelt ebben az időszakban a kisvasút.

A FUNA a válaszához hozzátette, hogy "a bevétel és a kiadások közötti különbséget az általa kapott adományokból" fedezik, de azt is megjegyezték, hogy a kisvasúti személyszállítás nem tartozik a legnyereségesebb ágazatokhoz, "megtérülése csak hosszabb távon képzelhető el".

A válaszból az is kiderült, hogy az elmúlt egy évben összesen 31 898 jegyet adtak el, a legtöbb jegy, 1 500 darab 2017. december 2-án, a háromnapos Mikulás-ünnepség középső napján fogyott 2018 májusában és júniusában pedig összesen 10 napon utasok nélkül jártak a vonatok.