Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Kedden kiadta tagországai oktatásáról szóló jelentését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési szervezet (OECD). A szervezet Magyarországgal kapcsolatban több észrevételt is kiemel a dokumentumban, többek között azt, hogy a kormányzat még mindig rendkívül keveset költ az oktatásra: nálunk a bruttó hazai termék 3,8 százaléka jut az oktatásra – magánpénzekkel együtt –, míg az OECD-átlag 5 százalék. Ennél kevesebbet csak Luxemburg, Írország és Oroszország szán az oktatásra GDP-arányosan – írja a Qubit.
A jelentés azt is kiemeli, hogy bár az óvodai képzés Magyarországon igen jól fejlett, de továbbra is problémát jelent, hogy a gyerekek szocio-ökonómiai háttere nagymértékben meghatározza, hogy hozzájutnak-e a kora gyerekkori ellátáshoz. A tanárok fizetésével sem elégedett a szervezet. Azt írják, hogy bár a tanárok kötelező munkaideje jóval hosszabb, mint más OECD-országokban, a fizetésük alacsonyabb – annak ellenére, hogy Magyarországon 2013-2014-ben jelentősen emelkedett a pedagógusok bére.
A jelentés szerint az OECD-tagok közül nálunk jár az egyik legnagyobb kereseti előnnyel, ha valaki diplomát szerez. A diplomások több állás közül válogathatnak, ugyanakkor igen kevesen vannak azok, akik eljutnak a felsőfokú képzésig. A szakmával rendelkezők körében a munkanélküliségi ráta alacsony, de az ő fizetésük meg sem közelíti azokét, akiknek érettségijük vagy diplomájuk van.
A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon még mindig hatalmas a különbség a diplomás nők és diplomás férfiak fizetése között. A felsőfokú képesítést szerzett nők átlagosan 67 százalékát keresik meg a diplomás férfiak bérének. Ez a legalacsonyabb ráta az EU-ban is tag OECD-országok körében.
