Perelhetők a bankok a devizahitelek árfolyamkockázatának viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége miatt – állapította meg a Kúria azt követően, hogy az Európai Bíróság egy magyar ügyben kimondta:

az átlagos – általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő – fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani nem csupán annak felismerésére, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeinek értékelésére is.

A Kúria közleményében azt is hozzáteszi: a tisztességtelenség érdemben vizsgálható, tekintet nélkül a „forintosítási és más devizahiteles törvényekben foglalt rendelkezésekre”.

Fontos ítélet az Európai Bíróságon: perelhetnek a devizahitelesek

Az árfolyamkockázat esetében nem elég, hogy általánosságban írt erről a bank a szerződésben - mondta ki a luxemburgi testület egy magyar ügyben.

Az ítéletből az is egyértelműen következik: az ügy összes körülményeinek vizsgálatával, az adott ügyben eljáró bíróságnak kell megállapítania, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel gazdasági következményeiről – teszi hozzá állásfoglalásában a Kúria.

Az Európai Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla kérésére hozott ítéletét egy olyan ügyben, amelyet két svájcifrankhiteles indított az OTP Bank és az OTP Faktoring ellen. Azt nehezményezték, hogy a bank nem világosan fogalmazta meg a kölcsönfelvevőt terhelő feltételeket, a luxemburgi testület pedig kimondta: ennek eldöntésére jogosultak a bíróságok.

Az Európai Bíróság most kihirdetett ítéletében valójában egy olyan gyakorlat fontosságára hívta fel a figyelmet, amely a legtöbb európai országban bevettnek számít. Nem csak általánosságban tájékoztatják az ügyfeleket arról, hogy az árfolyam vagy éppen a kölcsönt terhelő kamat változása pluszköltségekkel járhat a számukra, de konkrét számításokkal is alátámasztják ezt - mondta el a hvg.hu-nak Deteky Gábor ügyvéd.

Németországban például egy más devizában felvett hitel esetén a gyakorlat szerint többoldalas (konkrét példákat is tartalmazó) számításokat bocsátanak - dokumentáltan - a hitelfelvevő rendelkezésére arról, hogyan alakul majd a törlesztőrészlete, ha az árfolyam vagy a kamat változik - tette hozzá.

A devizahitelezés ugyan gyakorlatilag megszűnt Magyarországon az elmúlt években, a probléma a szakember szerint ma is valós, hiszen a bankok rövid időtávra fixált kamatok mellett jóval alacsonyabb törlesztőrészlettel kínálnak hiteleket. És mivel pontos számításokat most sem mellékelnek, az ügyfeleknek szerinte ma sem áll rendelkezésére elegendő információ a kockázatokról - annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank az adósságfék szabályok szigorításával igyekszik rábírni a hitelfelvevőket a rövid távon kedvezőtlenebbnek tűnő, ám hosszabb távon a pénzintézetek becslése szerint talán kifizetődőbb feltételek elfogadására.

Az ügyvéd a perelhetőséggel kapcsolatos várakozásokat is igyekezett lehűteni. Mint emlékeztetett: jóllehet a Kúria mostani közleményében úgy tájékoztatott, a mostani ítélet eddigi állásfoglalásaival összecseng, eddig tudomása szerint valójában egyetlen jogerős, a Kúria rostáján is helyt állt ítélet sem született a luxemburgi EU Bíróság által kimunkált indoklásra hajazó szellemben.