Az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőre telepítő, nem jogszabályi rendelkezéseket tükröző, nem világosan megfogalmazott szerződési feltételek tisztességtelen jellege bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti – mondta ki ítéletében az Európai Bíróság egy magyar devizahiteles ügyben.

Ilyés Teréz és Kiss Emil 2008 februárjában svájci frankban nyilvántartott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban kellett megfizetni, de e részletek összegét az aktuális árfolyam alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönfelvevők vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges fluktuációjához kapcsolódó kockázatot. A későbbiekben az árfolyam jelentős mértékben megváltozott a kölcsönfelvevők terhére, ami az általuk fizetendő havi törlesztőrészletek összegének nagymértékű megemelkedését eredményezte. A két adós 2013 májusában a magyar bíróságok előtt keresetet indított az OTP Bank és az OTP Faktoring ellen, amelyekre a szóban forgó kölcsönszerződésből származó követelését a hitelező átruházta. A eljárás során felmerült az a kérdés, hogy

az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőkre terhelő szerződési feltételt az érintett bank nem világosan és érthetően fogalmazta-e meg, és emiatt e feltétel a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv értelmében tisztességtelennek tekinthető-e.

Közben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerződések alapján fennálló összes fogyasztói tartozást forintosították. E törvények a Kúria által elfogadott polgári jogegységi határozat végrehajtását is tartalmazták. Fenntartották viszont azt, hogy a magyar forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelődése esetén az árfolyamkockázat a fogyasztót terheli. Az irányelv hatálya alá azonban nem tartoznak azok a szerződési feltételek, amelyek kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröznek, a Fővárosi Ítélőtábla azt kérdezte az EU Bíróságától, hogy értékelheti-e valamely szerződési feltétel tisztességtelenségét, ha az nem világos és érthető, annak ellenére, hogy a magyar jogalkotó hallgatólagosan jóváhagyta az árfolyamkockázatnak a kölcsönfelvevőre való terhelését, mivel azzal kapcsolatban nem rendelkezett.

Mai ítéletében a Bíróság kimondta: a tisztességtelenséget a nemzeti bíróság értékelheti, ha arra jut, hogy az adott feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg. E tekintetben a Bíróság álláspontja szerint

a pénzügyi intézmények kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. „E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára” - áll az ítéletben.

Vagyis

az átlagos – általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő – fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani nem csupán annak felismerésére, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeinek értékelésére is.

A Bíróság kimondja továbbá, hogy a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét a szerződés megkötésével kapcsolatos, a szerződés megkötésekor fennálló összes körülményre, valamint a szerződés összes többi feltételére hivatkozva kell értékelni, azon körülmény ellenére is, hogy e feltételek némelyikét a nemzeti jogalkotó utólag tisztességtelennek nyilvánította vagy ilyennek vélelmezte, és ennek alapján azok semmisségét állapította meg. Végül a Bíróság megerősíti, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie, milyen az árfolyamkockázaton túli esetleges tisztességtelen feltételek lehetnek a szerződésekben.

Az előzetes döntéshozatali eljárás azt jelenti, hogy az Európai Bíróság irányadó ítéletet mond a helyi bíróság kérésére. Ez az állásfoglalás azonban önmagában nem jelenti az ügy lezárását a magyar peres felek számára. A devizahitelesek esetében most és a hasonló esetekben az eljáró magyar bíróság dönthet majd, figyelembe véve az ítéletet.