Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
„Kíváncsi lennék, van-e a pokolnak egy bugyra azok számára, akik a Brexitet hirdették anélkül, hogy bármilyen vázlatos tervük lett volna róla.” A kedvesnek távolról sem nevezhető megjegyzés Donald Tusk szájából hangzott el, miután az Európai Tanács elnöke Leo Varadkar ír miniszterelnökkel tárgyalt.
Varadkar azért látogatott el Brüsszelbe, hogy garanciát kapjon, a Brexit után semmiképpen nem lesz határellenőrzés az Ír-sziget két fele között. Az ezt garantálni hivatott tartalékmegoldás, a backstop alkalmazása viszont a brit kormánypárton belül váltott ki ellenérzéseket, emiatt bukott el a londoni alsóházban a novemberben megkötött megállapodás is. Theresa May brit kormányfő is azért készül csütörtökön Brüsszelbe, hogy a backstoppal kapcsolatban módosításokat harcoljon ki – bár azt pontosan nem tudni, mit is szeretne.
Tusk kijelentését éppen ez motiválta – más kérdés, hogy a lengyel politikus, az EU vezetőihez hasonlóan soha nem rajongott a britek kiválásáért. Többször beszélt arról is, reméli, hogy a Brexitet valahogy lefújják.
Most viszont egészen más a prioritás: elkerülni azt, hogy a britek megállapodás nélkül váljanak ki a közösségből. Mivel egyelőre ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, Brüsszel után a britek is lépéseket tesznek annak érdekében, hogy ezt legalább fájdalommentesebbé tegyék. Liam Fox külkereskedelmi miniszter szerdán a parlament bizottsági ülésén arról beszélt, lépéseket tesznek az importvámok eltörlése érdekében, hogy ne legyen drasztikus áremelkedés a Brexit után.
Nem ez azonban az egyetlen negatív következménye a no dealnek: a Brit Iparszövetség (CBI) arra figyelmeztetett, hogy globális kereskedelmi szerződésekből zárná ki Nagy-Britanniát a brit EU-tagság rendezetlen, megállapodás nélküli megszűnése. Az ország jelenleg negyven ilyen megállapodásnak a részese, ám az EU tagjaként, az unióban ugyanis a külkereskedelem közösségi hatáskörnek számít.
A CBI becslése szerint a globális hazai össztermék (GDP) 32 százalékát állítja elő az a gazdasági térség, amelyre az Európai Unió és a külső partnerországok kereskedelmi megállapodásai jelenleg kiterjednek. Ez az arány 37 százalékra növekszik azokkal a térségekkel együtt, amelyekkel az EU-nak még csak részleges kereskedelmi megállapodásai vannak. Az iparszövetség szerint megállapodás nélküli Brexit esetén azonban Nagy-Britannia egyik napról a másikra elveszítené az e megállapodások biztosította vámmentes kereskedelem, illetve kedvezményes piaci hozzáférés előnyeit a brit áruk és szolgáltatások számára alapvető fontosságú piacokon, beleértve olyan súlyú gazdaságokat, mint Japán vagy Törökország.
