Az Európai Parlament ismét támogatásáról biztosította a román Laura Codruta Kövesit az európai főügyészi tisztségért folyó versenyben. Erről David Sassoli, az új összetételű képviselő-testület elnöke tájékoztatott csütörtökön. Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete kérésére Sassoli levelet küld az Európai Unió másik társjogalkotó szervének, a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak, amelyben megerősíti a testület támogatását a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetője mellett.

Sajtóhírek szerint az uniós igazságügyi miniszterek pénteki helsinki informális tanácsülésén is napirenden lehet a kérdés.

A tanács jelöltje a francia Jean-Francois Bohnert, ám Dacian Ciolos, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője nemrég azt közölte: a párizsi kormány is Codruta Kövesi jelöltségét támogatja. A frakciónak, mely az Európai megújulás nevet viseli a legerősebb csoportja Macron francia elnök mozgalma. A francia államfő támogatásával került a frakció élére Dacian Ciolos egykori román miniszterelnök is.

Bohnert azért lehet mégis esélyes, mivel Románia jelenlegi kormánya mindent megtett azért, hogy megakadályozza Laura Codruta Kövesi kinevezését az európai korrupcióellenes ügyészség élére. Nem véletlenül: ő vadászta le Románia erős emberét.

2017 novemberében indított eljárást Liviu Dragnea ellen a DNA, mégpedig azzal a nagyon súlyos váddal, hogy 2001 óta bűnszövetkezetben teszi zsebre az állami és az uniós pénzeket. Erre korábban az OLAF hívta fel Románia figyelmét. Miről volt szó?

Liviu Dragnea, a szociáldemokraták politikusa (ez a kommunista párt utóda Romániában) Teleorman megye kiskirálya volt: mint az önkormányzat első embere mindenben ő döntött. Pártjának és neki is pénzre volt szüksége, ezért privatizálták a megye útépítő és karbantartó vállalatát, melynek hasznát azután szépen zsebre tették. A "privatizált" vállalat – egyáltalán nem meglepő módon – egyre másra nyerte el a megyei és állami pályázatokat, és nyúlta le az uniós pénzeket.

A modell jól működött. Liviu Dragnea Bukarestben a szociáldemokraták vezére lett. De minthogy korábban választási csalást követett el, ezért nem lehetett miniszterelnök. A háttérből húzogatta a szálakat, mint Jaroslaw Kaczynski Lengyelországban. Megvádolta Laura Codruta Kövesit, aki 2013 óta állt a korrupcióellenes ügyészség élén, miután öt éven át Románia főügyésze volt, hogy a titkosszolgálatokkal együttműködve Washingtonnak és Brüsszelnek dolgozik.

Az Egyesült Államoknak nagyon fontos Románia, mert Törökország oroszbarát politikája miatt a NATO délkeleti szárnyán igen jelentős stratégiai szerepe lett. A DNA a washingtoni és a brüsszeli jelzéseket felhasználva 21 minisztert juttatott rács mögé Romániában, ahol az elit korrupciója mindig is közmondásos volt. A DNA a korrupcióellenes harcba titkosszolgálati módszereket is alkalmazott, melyek Romániában olykor negatív visszhangot váltottak ki, mert emlékeztettek Ceausescu rettegett Securitatéjára.

Liviu Dragnea politikai zsarolással elérte, hogy Johannis államfő, aki mindvégig támogatta Laura Codruta Kövesi elszánt harcát a korrupció ellen, leváltsa posztjáról az ügyésznőt, aki így Romániában állás nélkül maradt. Rászállt viszont az igazságügyi miniszter, aki megpróbálta ellehetetleníteni a most 46 éves Laura Codruta Kövesit. Amikor a román ügyésznő megcélozta az új európai korrupcióellenes ügyészséget, saját hazájában korrupciós ügyeket varrtak a nyakába. Olyan tilalommal sújtották, amely megakadályozta volna jelöltségét, hiszen nem hagyhatta el Románia területét. Brüsszelből figyelmeztették Romániát, hogy Európában nem szokás a kormányzat kétes pénzügyeit vizsgáló ügyészeket jogi eszközökkel ellehetetleníteni. Ezért a tilalmat feloldották, és Laura Codruta Kövesi elnyerte az Európai Parlament támogatását.

Az EP-választás után aztán fordult a kocka. Nagyot buktak a szociáldemokraták, és Bukarestben azonnal levonták a tanulságot: nem sokkal később élő televíziós közvetítés mutatta ahogy az ország erős emberét, Liviu Dragneát bekísérik a börtönbe, ahol azóta is 3 éves büntetését tölti. Viorica Dancila miniszterelnök, akit Liviu Dragnea választott ki erre a posztra, azonnal Brüsszelbe utazott, és közölte az Európai Unió központjával: visszavonják a vitatott jogi reformokat, melyeket ott olyannyira kárhoztattak az európai alapelvekre hivatkozva.

A kormányzat Bukarestben ettől függetlenül nem adta fel a harcot Laura Codruta Kövesi ellen: a szenátus elnöke mérgezett almának nevezte az ambiciózus ügyésznőt, akit azzal vádolt meg, hogy ha hatalomra kerül, akkor Románia kevesebb uniós pénzt kap. Az biztos, hogy az ellenőrzés szigorúbb lenne, és ennek sok tagországban nem örülnének: Magyarország – Lengyelországhoz hasonlóan – nem kíván részt venni a korrupcióellenes ügyészség munkájában, vagyis nem akarja, hogy Brüsszel ellenőrizze az uniós pénzek útját. Csakhogy Macron elnök nem véletlenül támogatja az ambiciózus román ügyésznőt: azt szeretné, ha az európai pénzeket fokozottan ellenőriznék. Aki pedig ezt nem vállalja, annak a következő periódusban jóval kevesebb pénz jutna az Európai Unió közös kasszájából.