Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Hétfő óta – több mint egy éves tárgyalássorozat eredményeként – Szerbia ismét megnyitotta piacát a magyar friss sertéshús előtt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleménye szerint.
Szerbia – számos más országhoz hasonlóan – az afrikai sertéspestis (ASP) tavaly áprilisi megjelenését követően zárta le piacát a magyar sertéstermékek előtt. Az exportot lehetővé tévő állategészségügyi bizonyítványról szeptember végén született megállapodás. Ennek értelmében ismét szállíthatnak az úgynevezett fertőzött területen kívül működő magyar vállalkozások friss húst Szerbiába.
A tárgyalások folytatódnak annak érdekében, hogy az engedélyt kiterjesszék a húskészítményekre, valamint az élő sertésre is.
A közleményben a Nébih kitért arra is, hogy a korábbi egyeztetések eredményeként Albánia, Grúzia és Hongkong egyáltalán nem vezetett be korlátozásokat, míg például Chile, Kanada, az USA, Macedónia, Montenegró, Szingapúr és Vietnam bizonyos területekre és termékkörökre korlátozta az intézkedéseket.
Közben az országos főállatorvos az M1-en arról beszélt, hogy a betegség tavaly magyarországi áprilisi megjelentése óta nagyjából kétezer vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestist. Emiatt – emlékeztetett Bognár Lajos – a nyár végén növelni kellett a fertőzött területet, és valószínűleg még tovább kell Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében.
Szeptemberben a budakeszi erdészet egyik vadászterületén jelent meg az afrikai sertéspestis.
A betegséget – hangsúlyozta a főállatorvos – eddig csak vaddisznóban mutatták ki, a sertésállományt nem érinti.
Ám ahogy megírtuk, a kór terjedése aggasztja a sertéstartókat: a Magyar Húsiparosok Szövetsége is megszólalt az ügyben, ők sürgették a vaddisznók intenzívebb gyérítését.
