szerző:
Szlavkovits Rita

A vaddisznók drasztikus gyérítésével akadályozná az afrikai sertéspestis terjedését a Magyar Húsiparosok Szövetsége. Az országos főállatorvos szerint viszont már rég a többlet kilövésére kötelezték a vadásztársaságokat, ezt nem mindig teljesítik. Az egyik vadászati érdekvédő szerint hajtásokat kellene szervezni, ami nem kevés pénzbe kerül.

A vadgazdaságok felelőssége is felmerült az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésével kapcsolatban azt követően, hogy a múlt héten elhullott vaddisznókat találtak a budakeszi vadaskertben, alig húsz kilométerre onnan, ahol vadászatokat szervez a Mészáros család Vért Vadászati Kft.-je. Megkerestük a céget, hogy tesznek-e óvintézkedéseket az afrikai sertéspestis miatt elhullott vaddisznók helyének közelsége miatt, de nem kaptunk választ. Csütörtök reggelig 253 tetem került elő a fővároshoz közeli erdészet területén, ahol a teljes állományt leölik.

Korábban szakemberek úgy vélték, hogy a Duna vonalánál könnyebb megállítani a vírust terjesztő vadakat, most azonban kiderült, hogy a széles folyó nem akadály. Bár a behurcolt fertőzés miatt indított járványügyi nyomozás még nem zárult le, annyi bizonyosnak látszik már most, hogy egy látogató vihette be valamilyen módon a vírust a vadaskertbe.

©

Megkerestük a vadaskertet működtető Pilisi Parkerdő Zrt vezetőjét, Keszléri Józsefet is, kíváncsiak lettünk volna arra, hogy megtettek-e mindent annak érdekében, hogy ezt megelőzzék, szűrték-e előzetesen a vadaskertet látogató vendégeket, illetve figyelmeztették-e őket arra, hogy milyen óvintézkedések mellett látogatható a terület. A Pilisi Parkerdő Zrt. a terület földtulajdonosi döntése szerint a területen a vadászati jogot is megkapta, a vadászatra jogosult képviselőjeként is az állami tulajdonú zrt. vezérigazgatója jár el. Ennek ellenére nem kívánt a hvg.hu-nak nyilatkozni, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) küldött bennünket a sajtófőnökük. Az Országos Vadászkamara annyit írt a megkeresésünkre, hogy tizenegyezer vadász végezte el a járványügyi tanfolyamot, és a kamara tagja a Klasszikus és Afrikai Sertéspestis Nemzeti Szakértői csoportnak, amely a kártalanításra vonatkozó szabályokat az ő közreműködésükkel fogadta el.

Milliárdokat költöttek a vadászok kártalanítására

A kór terjedése aggasztja a sertéstartókat, a Magyar Húsiparosok Szövetsége is megszólalt az ügyben, ők sürgették a vaddisznók intenzívebb gyérítését. Hiába költöttek ugyanis milliárdokat a vadásztársaságok kártalanítására, a jelek szerint mégsem gyérítették mindenütt az előírt mértékben a vaddisznókat. Ez derült ki Bognár Lajos, országos főállatorvos a hvg.hu-nak adott nyilatkozatából.

A helyettes államtitkár reagált a Magyar Húsiparosok Szövetség elnökének, Éder Tamásnak a vaddisznók gyérítését sürgető kijelentéseire is. Az országos főállatorvos azt mondta, hogy tavaly tavasz óta, lényegében a vírus megjelenése óta hatályosak azok a határozatok, amelyek a vírussal érintett területeken működő vadásztársaságokat arra kötelezi, hogy az üzemterveikben meghatározott gyérítés 130 százalékát teljesítsék. Magyarul: harmadával több vaddisznót lőjenek ki, mint amennyit arra az évre terveztek.

©

Ennek fejében kártalanítást kapnak a vadásztársaságok, amelyről a mentesítési tervben is rendelkezik a hatóság. Ezek szerint a felkutatásban részt vevők óránként nettó 250 forintot kaphatnak az állami kártalanításból, de tavaszi időszakban legfeljebb hatvan, téli időszakban harminc órát fizet ki ezen a címen az állam. Az elhullott vaddisznók után 23250 forint, az aktív közreműködnek tízezer forint járhat, de elszámolja az állam az ártalmatlanítást, illetve adott esetben a szállítást is.

Ezekre a költségekre mehetett el az elmúlt másfél évben több milliárd forint Bognár szerint. Azt, hogy pontosan mennyi pénzt költöttek el erre a célra, illetve, hogy mely területeken nem teljesültek a többletkilövések, nem tudta megmondani a helyettes államtitkár. Azt is elmondta, hogy nem mindegyik vadásztársaság teljesítette az elvártakat, a jövőben ezek valamilyen típusú segítséget kaphatnak ennek a végrehajtásában.

Ha sarokba szorítják, a kerítést is átugorja a vaddisznó

A már fertőzött területeken élő, lapunknak nyilatkozó vadászok közül akadt olyan, aki szerint

a vaddisznó megy, amerre lát, és sem kerítés, sem folyó nem akadályozza a vándorlásban, ha lövik, keres más helyet.

Az egyébként apróvadas területen működő társaság tagjaként vadászó férfi azt is elmondta, hogy neki már elment a kedve az egésztől, fél éve már elő sem vette a puskáját, mert annyi macera és költség van a kilőtt állattal, hogy elunta a tortúrát. Az állat kilövése után ki kell zsigerelni az állatot, mintákat kell venni, elszállítani a megsemmisítőbe, ebből neki elege van. Pár kilométerrel odébb viszont egy vadász úgy tapasztalta, hogy jól jövedelmez a mentesítés, bejön az a pénz, amit a vadászvendégek fizetnek.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet vezetője, Pechtol János szerint azért nem teljesíthetik többen az előírt kilövést, mert nincs is annyi vaddisznó az adott területen. Pechtol azt is hangsúlyozva, hogy a vadászokon nem múlik a vaddisznók létszámának a gyérítése, hiszen nekik legalább olyan érdekük a kór megállítása, ahogy a haszonállatokat tartóknak is. A Védegylet elnöke úgy látja, az őszi és téli hónapokban gyakrabban kellene hajtásokat szervezni, így sokkal több vaddisznót lehet elejteni, mint az egyéni vadászatok alkalmával. Viszont a szervezett hajtások nem kevés pénzbe kerülnek, egy-egy alkalommal több vadásznak kell kivonulnia hajtókkal, kutyákkal, eszközökkel, erőgépekkel és a hajtások előkészítése is sok időt vesz igénybe.

Pechtol János biztos abban, hogy amennyiben ezeket a költségeket megtéríti az állam, akkor megszervezhetők ezek a hajtások. A Vadászati Védegylet vezetője azt is hozzátette, hogy a vadásztársaságok nonprofit szervezetek, az évi 200-600 ezer forintos tagdíjakat, a vadhús értékesítéséből és a vendégvadászok által fizetett bevételekből származó összegeket az utolsó fillérig az adott terület vadgazdálkodásába forgatják vissza.

Mikor élesítik a „titkos tervet”?

Az elhullások környezetében szigorúan korlátozott zónát jelöltek ki, és a fertőzött és magas kockázatú területeket is kiterjesztették az egész budai oldalra, és annak környezetére. Ezzel itt a kelet-magyarországi zónákra vonatkozó előírások érvényesek, ez érinti a vadásztársaságokat és a sertéstartókat is. Ez utóbbiakról írtunk már korábban, hogy legfőképpen a bizonytalanság miatt idegesek, nem tudják, mikor kerül sor arra a telepek kiürítése. Nem alaptalan a félelem, hiszen az észak-magyarországi megyékben már elindult az állományok leölése. Beszéltünk egy gazdálkodóval, akinek tucatnyi disznóját ölték le, de ma sem tudja, hogy milyen betegség miatt kezdtek elhullani az állatai, és végül milyen betegséget állapítottak meg náluk.

Vaddisznóból vett mintát készít elő virológiai vizsgálatra egy laboráns a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-Egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságán 2018. május 17-én
©

Most erre azt válaszolta az országos főállatorvos, hogy ezekben az esetekben az ASP-vírusra vizsgálják az állatokat, de megelőzés céljából intézkednek. A főállatorvos által elismert, a hvg.hu által ismertetett, a teljes háztáji állomány leöléséről szóló „titkos terv” bevetéséről azt mondta Bognár Lajos, az egyelőre nem élesedik. Most, a budakeszi eset miatt, Pest megyében annyival bővül a vonatkozó szabályzat, hogy az onnan kiszállítandó haszonállatokból előzetesen vérmintát kell venni, hasonlóan a már korlátozott területekéhez.

A szakember szerint a nyilvánosságra került terv élesítéséhez több szempontot figyelembe kell venni. Ha például a vírust haszonállatokban kimutatják, akkor vethetik be, vagy például akkor, ha a szakértői csoport úgy dönt, akkor abban az esetben is, ha a vadállományban ismétlődve fellángol a fertőzés egy adott területen. Ha ez a határpont elérkezik, akkor a tervezet végrehajtásáról szakmai döntés fog születni. Egyébként különös módon arról is beszélt Bognár Lajos, ha a leölésről szóló tervet élesítik, az sem jelentheti azt, hogy rögtön leölnek sertéstelepeket, hanem meghatározott időt adnak a tulajdonosoknak arra, hogy eldöntsék, felszámolják az állományt, vagy emelik a telep védettségi szintjét. Ez ellentmond a jelenleg tapasztalt gyakorlatnak, vagyis hogy ha bármilyen betegséget tapasztalnak az állatorvosok az állatállományban, akkor elrendelik annak leölését.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gergely Zsófia Itthon

"A választás előtt nem ölhetik le Józsi bácsi malacait" – titkos terv készült a sertéspestis megállítására

Belgium példáját követve a sertéspestissel fertőzött területen – a tulajdonost kártalanítva – le kellene ölni minden háznál tartott sertést, mert túl nagy kockázatot jelentenek az ágazat egészére, illetve az exportra nézve – ezt a javaslatot dolgozta ki az Agrárminisztérium. A nyáron készített, most a hvg.hu birtokába került tervezetet viszont jegelhetik, hiszen számolni kell a radikális járványügyi lépés politikai hatásaival – ami az önkormányzati választás előtt rosszul jönne az Orbán-kormánynak, illetve a vidéki szavazatokra pályázó Fidesznek.

Szlavkovits Rita - Gyükeri Mercédesz Gazdaság

Főállatorvos: Ha csak felmerül a pestis gyanúja, le fogják ölni a disznókat

Egyre több sertéstelepen ölik le az állatokat az afrikai sertéspestisre hivatkozva, mások gyakorlatilag karanténban nevelik fel állataikat. A gazdáknak alig áll rendelkezésükre konkrét információ, így a veszélyeztetett területeken az állomány leölésének kockázatával kell együtt élniük.

Borkai-ügy: Steinmetz Ádám már meg is kereste a MOB-ot

Borkai-ügy: Steinmetz Ádám már meg is kereste a MOB-ot

Három autó ütközött a XIV. kerületben

Három autó ütközött a XIV. kerületben

Eljárás indult a TV2 és az Origo ellen a XI. kerületi polgármester rágalmazása miatt

Eljárás indult a TV2 és az Origo ellen a XI. kerületi polgármester rágalmazása miatt

Trump: A kurdok sem angyalok

Trump: A kurdok sem angyalok

Ez már két focicsapat: a 22. babát várják Anglia legnépesebb családjában

Ez már két focicsapat: a 22. babát várják Anglia legnépesebb családjában

Nyomoznak a Borkai-ügyben

Nyomoznak a Borkai-ügyben