A sertéshús nagyobbat drágult, mint amennyivel az átlagkereset nőtt

Egy év alatt, 2018. októberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül:

• a sertéshús 15,5,
• a párizsi, kolbász 10,8,
• a cukor 8,1,
• a kenyér 6,7,
• a liszt 5,8,
• az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,3 százalékkal drágultak.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,3 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,9 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,0 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok ára 4,0 százalékkal csökkent – írja inflációs jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

KSH: 362 ezer forint az átlagkereset

Két számjegyű maradt a keresetek emelkedése, igaz, eközben már az infláció is megnőtt.

Egy hónap alatt, 2019. szeptemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,8 százalékkal nőtt, ezen belül drágult a párizsi, kolbász 3,1, a tej 2,3, a tojás és a sajt egyaránt 1,8, a sertéshús 1,2 százalékkal, valamint az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 0,8 százalékkal. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 2,1 százalékkal többe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 1,1, ezen belül a dohányáruké 1,8 százalékkal emelkedett. A háztartási energiáért 0,2 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a tűzifa ára 2,0 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 1,8 százalékkal volt magasabb.

2019. január–októberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal nőttek.

Az inflációs mutató 2019 januárja óta először tartózkodik ismételten 3 százalék alatt, egészen pontosan 2,8 százalékon. A piaci várakozásnál valamelyest jelentősebb lassulás az áremelkedésben főleg két tényezőre vezethető vissza – kommentálta a számokat Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Összességében csökkent az élelmiszerek áremelkedési üteme, melyben a tavalyi magas bázis játszik szerepet. A kategórián belül is elsősorban a zöldségek és gyümölcsök ára mérséklődött, miközben

a sertéshús árát továbbra is kétszámjegyű mértékben hajtja fel a sertésinfluenza okozta helyzet.

Mindemellett az üzemanyagok ára éves összevetésben 4,6 százalékkal csökkent, szintén a tavalyi év magas árszintje miatt. A palackos gáz és a tűzifa áremelkedési üteme is mérséklődött. Mindezek olyan tételek, amelyek heves ármozgásuk miatt nem képezik részét az alapfolyamatokat megragadó maginflációnak. Mindezek fényében tehát nem meglepő, hogy

a maginflációs mutató nem csökkent, sőt 0,2 százalékpontos gyorsulást követően 3,9 százalékon állt szeptemberben.

Az emelkedést elsősorban – némi meglepetésre – az internetszolgáltatás drágulása, valamint a külföldi nyaralások árváltozása hajtotta (amelyben vélhetően a forint gyengülése is szerepet játszott).

A jegybank friss előrejelzésével nagyjából összhangban alakultak a mutatók, vagyis meglátásunk szerint a monetáris politika szempontjából a mai adatok érdemi változást nem hoznak.