Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat március 24-ei ülésén: nem változtattak se a 0,9 százalékos alapkamaton, se a -0,05 százalékos egynapos betéti kamaton.
A forint euróval szembeni árfolyama 350 körül mozgott délelőtt, még a Monetáris Tanács döntésének közzététele előtt gyengülni kezdett, a döntés utáni percekben a 353-as szinten látszott stabilizálódni.
A döntés megfelel a várakozásoknak. Ahogy a jegybank rendszeresen hangsúlyozza, egyetlen vezércsillaga nem a forint árfolyama, hanem a középtávú 3 százalékos inflációs cél. Az infláció év elején meglódulni látszott, de a folyamatoknak keresztbe tett a koronavírus-járvány miatt kialakuló gazdasági válság, aminek hatásai inkább lefelé húzzák az inflációt – bár jelen pillanatban szinte lehetetlen megjósolni, mi fog történni. Az infláció szempontjából nagy tételnek számító üzemanyagok árának zuhanása biztosan lefelé húzza az inflációt.
A forint árfolyama alapvetően nem szempont a Monetáris Tanács döntéseiben, és ugyan mostanában a magyar valuta gyengélkedik, a jegybanknak egyrészt nagyon szűk mozgástere lenne befolyásolni az árfolyamot, másrészt ezt nem is igazán indokolja semmi.
A forintot aligha lehet most megmenteni, de nem is kell
Rendeletben részletezte a kormány a hat intézkedést, amelyet Orbán Viktor hétfő délelőtt bejelentett. 37 pontban sorolják, kiknek jár adó- és járulékmentesség, de a családtámogatási szabályok is megváltoztak, felfüggesztik a kilakoltatásokat, sőt, még a bankkártyás fizetés részleteibe is belenyúltak.
A puszta döntésnél több fog kiderülni a jegybank döntéshez mellékelt közleményéből, illetve Nagy Márton alelnök fél négyre meghirdetett tájékoztatójából. Mindenesetre nagyon valószínű, hogy az MNB be fog szállni a gazdaság élénkítésébe. Valószínűsíthető, hogy az MNB eszközvásárlási programot hirdet, így próbál meg pénzt pumpálni a gazdaságba. Első lépésként felemelheti a növekedési kötvényprogram (amelyben a jegybank vállalati kötvényeket vásárol) keretét, illetve egyéb eszközök vásárlását jelentheti be, akár állampapírokét a másodlagos piacon (a jegybank közvetlenül nem vehet állampapírokat, az tiltott államadósság-finanszírozás lenne). A pénzpumpa beindítása nemcsak logikus lépés lenne, de beleillik a nemzetközi trendbe. Eszközvásárlási programot jelentett be a lengyel központi bank, az Európai Központi Bank 750 milliárd eurós programot hirdetett, amire az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ráemelt, és bejelentette, hogy „a szükséges” összegben kész eszközöket vásárolni.
