A januári adatok és a GKI konjunktúraindexének első negyedévben még csak szerény romlása alapján az első negyedévben még 2-3 százalékkal nőhetett a magyar GDP. Ugyanakkor a második negyedévben a turizmus, a szórakoztatóipar, az autóipar szinte teljes leállása, a kereskedelem korlátozása következtében 20 százalék körüli visszaesés lehetséges – írja friss előrejelzésében a GKI, megjegyezve, hogy a jelenlegi helyzetben szakmailag megalapozhatatlannak tartja részletes előrejelzés készítését, ezért két forgatókönyv alapján csak a pillanatnyilag feltételezhető fő tendenciák bemutatására vállalkozik.

Az „A” változat szerint a gazdaság a második félévben stabilizálódik, s ebben az időszakban az előző év azonos időszakához képest 3 százalékos növekedésre lesz képes. A „B” változat csak a visszaesés második félévi kb. 6 százalékra való lefékeződésével számol. A két változat közötti legmarkánsabb különbség a háztartások fogyasztásában van: míg az „A” változat csak 1 százalék körüli, a „B” változat 4 százalékos visszaeséssel számol.

A beruházási volumen viszont legalább 8-10 százalékkal csökken, míg az ágazatok közül a legnagyobb vesztes az idegenforgalom és a szórakoztatási szektor lesz.

Miközben a napicikkek forgalmát a pánik átmenetileg megemelte, az egyéb kiskereskedelmi forgalmat a behozatali problémák, de a hazai korlátozások miatt is csökkenő kínálat, a kötelező boltbezárások, valamint a gyengülő lakossági vásárlóerő is átmenetileg jelentősen csökkenti.

Az iparban főleg a globális ellátási láncokba integrálódott cégeknél várhatók leállások, de e folyamat elkerülhetetlenül továbbgyűrűzik a kkv-szektora is. Az ágazat 5-10 százalékos visszaesése várható a GKI szerint.

A pénzügyi szektorban a kamatokra és tőketörlesztésre előírt moratórium jelentősen rontja a bankok helyzetét, likviditását, de – jegyzi meg a kutatócég – nemzetgazdaságilag ez még mindig sokkal kisebb kár, mintha tönkremennének egyébként életképes cégek, tartós válságba kerülne számos család.

Az építőipar és az ingatlanszektor visszaesése viszont átlag alatti lehet. Érdemi növekedés csak a telekom-szektorban várható (a személyes mozgás és kapcsolatok kerülése miatt), továbbá némi emelkedés valószínű a közigazgatás, egészségügy stb. szektorban a járvánnyal kapcsolatos kiadások miatt. Növekedési tartalékot jelent, hogy három gyenge év után emelkedhet a mezőgazdasági termelés is.

Akár 400 ezer munkanélküli is lehet

A GKI szerint különösen a kisvállalkozások alkalmazottai és az önfoglalkoztatók veszélyeztetettek, de a külföldön munkát vállalók száma is kényszerűen csökkenhet az ottani elbocsátások miatt. A GKI szerint bár a kormányzat segítséget ígért a nehéz helyzetben lévő cégeknek, a 160 ezer fős, 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta átmenetileg nagyon megugorhat, az „A” változatban 250 ezer főre, 5 százalék körülire, a B” változatban 400 ezerre, 8 százalék felettire.

A prognózis szerint a bruttó keresetek átmenetileg a nemzetgazdaság jelentős részében nominálisan is csökkennek, ami a járvány lefutásától függően az év második felétől konszolidálódni kezdenek.

Kelepcében az MNB?

A GKI 4 százalékra becsüli az idei inflációt. Egyes részpiacokon – például a húsnál és más élelmiszereknél, ázsiai importból származó iparcikkeknél – a hiány és importverseny csökkenése vagy megszűnése okozta áremelkedés, másoknál a világgazdasági lassulás okozta áresés (például üzemanyag) várható. A kutatóintézet megjegyzi azt is, hogy a járvány időszakában a fogyasztói kosár szokásostól markánsan eltérő összetétele torzítást visz a statisztikailag kimutatott inflációba.

Az MNB extra laza monetáris politikája következtében ténylegesen is belekerült abba a kelepcébe, hogy a magas infláció által igényelt szigorítás és a recesszióba süllyedő gazdaság által igényelt lazítás ellentétbe kerül egymással. Nincs jó megoldás – összegez a GKI.

Előnyök és hátrányok

Az elmúlt években Magyarországon egy rendkívül centralizált rendszer alakult ki, aminek a válságelhárítás pillanataiban előnyei is vannak – véli a GKI, amely szerint hátrányok ugyanakkor óriásiak, mivel elsorvadtak az érdekegyeztetés, a kommunikáció szervezeti keretei. Ráadásul a centralizáció gyakran erős bürokratikus és PR-központú szemlélettel, szerény szakmai felkészültséggel és a valós információktól való elzáródással járt együtt – írják.

A kormányzat az EU más országainak példáját követve helyesen ismerte fel, hogy a válság tragikus szétterjedésének megakadályozáshoz illetve fékezéséhez kulcskérdés a cégek és a lakosság fizetőképességének megőrzése. Ez jelentős forrásokat, az államháztartási hiány – immár EU által is engedélyezett – 3 százalék fölé kerülését követeli. Félő, hogy ezt jóval meghaladó deficit elviselésére lesz szükség, amihez feltehetőleg a moratóriummal sújtott bankok és a nehéz helyzetben levő lakosságon kívül külföldi forrásokra is szükség lesz.