Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az Európai Bizottság egymilliárd eurót szabadított fel a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetben lévő kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) érő károk enyhítésére, az összeg kezességvállalásként szolgál majd az Európai Beruházási Bank csoporthoz tartozó Európai Beruházási Alap számára – közölte az uniós bizottság hétfőn.
A keretösszeg lehetővé teszi az Európai Beruházási Alapnak, hogy speciális garanciákat nyújtson, ösztönözzön bankokat és más hitelezőket, hogy biztosítsanak likviditást legalább százezer, a járvány által sújtott kis- és középvállalkozásnak valamint közepes piaci tőkeértékű vállalatnak. Becslések szerint a garancia nyolcmilliárd euró értékű hitelfinanszírozást tesz majd elérhetővé.
A hétfőn felszabadított 1 milliárd euró értékű garancia nem új finanszírozási forma, az összeget az EU költségvetésének a hosszabb távú projektekre szolgáló előirányzatából csoportosították át.
A közlemény szerint a koronavírus-világjárvány egyik közvetlen gazdasági következménye a kis- és középvállalkozásokat érintő hirtelen likviditáshiány. A válság jellemzően ezeket a vállalatokat sújtja a leginkább, és a megfelelő likviditással való támogatás elengedhetetlen ahhoz, hogy túléljék a válságot.
A bankokat azonban likviditáshiány esetén az érzékelt kockázat hirtelen növekedése miatt semmi sem ösztönzi arra, hogy kölcsönt nyújtsanak a kkv-knak. Ezért van szükség a hiteleket támogató uniós kezességvállalásra – közölte az uniós bizottság.
Az alap által nyújtott hitelgarancia Magyarországon az Erste és az UniCredit bankokon keresztül érthető el.
A bejelentett garancia részét képezi annak a koronavírus-járvány okozta válság miatt az európai gazdaságot segítő reagálási beruházási kezdeményezésnek, amelynek alapján a bizottság azt javasolta, hogy a kohéziós politika keretén belül 37 milliárd eurót fordítsanak a koronavírus okozta válság elleni küzdelemre. A javaslat arra irányult, hogy idén ne kötelezzék a strukturális alapok el nem költött előfinanszírozásának visszatérítésére a tagállamokat.
Ez az összeg mintegy 8 milliárd eurót tesz ki az uniós költségvetésben, amelyet a tagállamok az unió egészére vonatkozó 29 milliárd eurós strukturális finanszírozás kiegészítésére használhatnak fel.
A bizottság elképzelése szerint ez növelni fogja a 2020-as beruházások összegét, és elősegíti a 2014-2020-as kohéziós politika programja keretében még le nem kötött 28 milliárd euró kohéziós politikai finanszírozás felhasználásának az időszak elejére ütemezését.
Emellett bejelentették azt is, hogy hitel-visszafizetési moratóriumot fognak biztosítani a válság által kedvezőtlenül érintett jelenlegi adósoknak.
