Harminchat kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, ez nem csak az uniós átlagnál (29) magasabb, de több annál is, amennyit valaha az ország ellen elindított az Európai Bizottság – derül ki a szervezet által most kiadott éves jelentésből. Az elemzés az egységes piac helyzetét vizsgálja, az eljárások azért kerültek ebbe bele, mivel ezeket az uniós belső piac működéséhez elengedhetetlennek tartott EU-jogszabályoknak való meg nem felelés okán indítják el.

A kormány korábban többször beszélt arról, hogy ezeknek a száma Magyarország esetében nem kiugró, ám azon túl, hogy meghaladja az átlagot, azt sem árt figyelembe venni, milyen eljárásokról is van szó. Kötelezettségszegési eljárás indul ugyanis akkor is, ha egy jogszabályt egy tagország nem ültet át időben saját jogrendjébe, és ebbe a kategóriába tartozik a Brüsszel szemében a jogállamiság határait súroló lengyel igazságszolgáltatási reform, a magyarországi CEU, a tranzitzónák, vagy épp a Stop Soros törvény egytől egyig elkaszált ügyei is.

Magyarország az átvételekkel kapcsolatban nem áll alapvetően rosszul, a jogszabályok 0,5 százalékát érinti ez a probléma. (Tavaly 0,9 százalék volt ez az arány.) Más kérdés, hogy az átlagos csúszás 9,3 százalékról 21,7 hónapra nőtt.

A legtöbb eljárás környezetvédelmi és közelekedési ügyekben indult (8, illetve 7 eset), egy átlagos eljárás időtartama 32,2 hónap.