Miközben a már elfogadott jövő évi költségvetési törvény kihirdetésre vár, egy kedd este közzétett határozat mutatja, hogy mennyire lehet komolyan venni a jogszabályba foglalt büdzsét: a kormány az idei költségvetésben néhány „tollvonással” hatalmas összeget, több mint 300 milliárd forintot csoportosít át a Gazdaságvédelmi programok előirányzatból, a Központi Maradványelszámolási Alapból és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból.

A határozatban szerepel egy érdekes tétel, Gyöngyöspata is kap 100 millió forintot „a kötelező önkormányzati feladatok ellátása érdekében”. A szövegből nem derül ki, hogy ezt a diszkriminált cigány fiatalok megítélt kártérítésére adják-e, amelyről bejelentették, hogy az állam fizeti ki, mert a település nem lenne rá képes. Vagyis lehet, hogy csak a rendkívüli állami segítséget könyvelik így el, de ez nem biztos. Hasonló egyedi támogatásban részesül Pilisborosjenő (116 millió).

A legnagyobb tételek: 62 milliárd a Magyar Falu programra, 15 milliárd a Paks II. tőkeemelésére, 25 milliárd külgazdasági fejlesztésre, több mint 70 milliárd közlekedési célokra, 5 milliárd az Egészséges Budapest programra, csaknem 8 milliárd az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kiválósági ösztöndíjaira, újabb 20 milliárd a kukaholdingnak „becézett” Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. támogatására, 4,9 milliárd a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak.

A kormány egy külön határozatban 865 millió forintot utalt ki, mert „egyetért a  határon túli nemzeti örökségünk részét képező borsi Rákóczi-kastély helyreállításával a  kiemelkedő nemzeti és történelmi jelentőségű személyiség, II. Rákóczi Ferenc emlékének méltó megőrzése érdekében”. A Miniszterelnökséget vezető miniszternek 2022 elején be kell számolnia „a borsi Rákóczi-kastély 2021. évi működéséről”. A fejedelem szülőháza korábban valóban nagyon lepusztult, az újjáépítés teljesen indokolt. A döntés sajátossága azonban, hogy – bár utal arra, hogy az épület „határon túli” –, semmilyen egyeztetési vagy egyéb feladatot nem ad a külgazdasági és külügyminiszternek, vagyis a magyar kormány egy szót sem szól a szlovák kormány és a megyei, illetve helyi hatóságok bevonásáról, noha nyilván szükség van különböző engedélyekre, és a működtetésben is célszerű lenne figyelembe venni az ottani önkormányzat és más szervek elképzeléseit.

A további tételekről itt olvashat: