Bezárul a kiskapu a Wise, Revolut előtt is – drágul a vállalkozói bankolás?
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
A hulladékgazdálkodás kizárólagos állami tevékenységgé válhat, amit koncesszió útján, azaz magánvállalkozások bevonásával szerveznének meg – írja egy miniszteri előterjesztés nyomán az Átlátszó. A 46 oldalas dokumentumot a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium nyújtotta be. Az előterjesztés első lépésben a hulladékgazdálkodás teljes államosítását javasolja, aztán pedig bevezetnék a szektorban a koncessziós rendszert, azaz magánvállalkozásokat vonnának be.
A 15 éves koncessziós szerződéseket a „megbízható hulladékgazdálkodó” magánvállalkozások nyilvános pályázatok mellőzésével is elnyerhetnék. A koncessziós rendszerre 2022-ig állnának át (az új koncessziós rendszerre vonatkozó szabályozók 2020 nyarán lépnének hatályba, a koncessziós eljárások pedig 2020 novemberéig lefolytatásra kerülnének). A koncessziós rendszer bevezetése mellett továbbra is a rezsicsökkentett díjat kellene fizetnie a lakosságnak a hulladékelszállításért.
A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) megjelenésével elkerült az NHKV-tól az ipari hulladékgyűjtés, amit nagyjából 750 cég végez az országban, a mostani előterjesztő őket érintené – fejti ki a dokumentum kapcsán az Index. Ezek jellemzően magyar tulajdonú kkv-k, amik átlagosan kicsi, 4 százalékos nyereséggel működnek. Ők gyűjtik vissza az hasznosított hulladékok négyötödét, de értelemszerűen egyszerűbb helyzetben vannak, mint a rengeteg helyről kis mennyiséget gyűjtő közszolgáltatók.
Az előkészítő anyag több helyen elismeri, hogy súlyos problémákhoz vezettek az állam eddigi beavatkozásai a hulladékgazdálkodásba. A minisztériumi előterjesztés meg is jegyzi:
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakítása nem járt pozitív eredménnyel, ugyanis 2018-ban a közszolgáltatók és az NHKV összesített adatait figyelembe véve összesen 18,9 milliárd forint veszteség keletkezett az ágazatban, míg az állami koordináció bevezetését megelőző 2015. évben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók veszteségének mértéke alig haladta meg az 1 milliárd forintot.
A 2022-es dátumig számos más lényeges intézkedésre is sor kerülne a tervezet szerint, például eltörölnék a lomtalanítást, helyette ingyenes leadási pontokat hoznának létre, és bevezetnék az egyeztetett időpontban, évente kétszer házhoz menő lomtalanítást.
Mivel a tervezetet a kormány még nem tárgyalta, ezért az Átlátszóhoz eljutott formájában egyelőre nem tekinthető a kormány álláspontjának. Az ITM nem válaszolt a portál megkeresésére az előterjesztéssel kapcsolatban.
