Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Évtizedek óta először nőhet a mélyszegénység mértéke a világban az ENSZ humanitárius ügyek összehangolásáért felelős irodájának vezetője szerint, aki keddi sajtótájékoztatóján a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásait emelte ki fő okként.
Mark Lowcock New Yorkban azt is leszögezte, hogy a járvány a legszegényebbek és a legkiszolgáltatottabbak között a pusztít a leginkább, és a pandémia következtében
vélhetően a duplájára nő majd az AIDS, a malária és a tuberkulózis halálos áldozatainak a száma is.
Hozzátette, a járvány mellett a különböző helyi konfliktusok és az éghajlatváltozás miatt is egyre többen szorulnak majd humanitárius segítségre.
Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint 2021-ben 40 százalékkal nőhet a rászorulók száma, a szervezet becslései szerint
mintegy 235 millió embernek lesz szüksége humanitárius segítségre.
Lowcock azt mondta, az ENSZ a rászorulók kétharmadához szeretne eljutni, a maradék egyharmadról pedig a tervek szerint a Vöröskereszt és más humanitárius szervezetek gondoskodnának.
Hozzátette azt is, hogy az ehhez szükséges összeg és a donorok által felajánlott támogatások közti szakadék egyre nő. A jemeni és a szíriai válság mellett Afganisztánt, Kongót, Haitit, Nigériát, Dél-Szudánt, Ukrajnát és Venezuelát említette mint olyan országokat, amelyek sürgős segítségre szorulnak. Szerinte elsősorban nem a járvány, hanem
annak a gazdasági következményei vannak katasztrofális hatással a nemzetközi humanitárius helyzetre.
