Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Joe Biden amerikai elnök rendeletében büntetőintézkedéseket hozott 59 kínai vállalat ellen, amelyeknek kötődnek a kínai védelmi és megfigyelési technológiákat fejlesztő ágazathoz.
Az elnöki rendelet szerint az amerikai vállalatok augusztus 2-től nem fektethetnek be a szóban forgó vállalatokba, nem kereskedhetnek értékpapírjaikkal. A rendelet megakadályozza azt, hogy amerikai vállalatok befektetéseikkel támogassák a kínai hadiipart, a hadsereget, a hírszerzést, a hozzájuk kötődő kutatásokat és fejlesztési programokat. Tiltja az amerikai befektetéseket olyan kínai cégekben, amelyek aláássák az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát vagy demokratikus értékeit.
A Biden által aláírt rendelet az elődje, Donald Trump által tavaly novemberben kiadott rendeletre épül, a felsorolt vállalatok listája felváltja a védelmi minisztérium által korábban összeállított feketelistát, amelyen több mint ötven kínai vállalat szerepelt.
A büntetőintézkedések érvényesítése most a pénzügyminisztériumra hárul, mig Trump ideje alatt a védelmi minisztérium felelt érte.
A Biden rendeletében felsorolt vállalatok közül sokan már az előző elnöki rendeletben is szerepeltek, köztük az okostelefonokat és internetes berendezéseket gyártó Huawei, illetve Kína harmadik legnagyobb olajipari cége, a CNOOC.
Egy washingtoni bíróság döntése révén a korábbi szankciós listáról lekerült az okostelefonokat gyártó kínai Xiaomi, és ez a vállalat nem esik a Biden által most foganatosított szankciók hatálya alá sem.
Győzött a Xiaomi, visszavonulót fújt az amerikai kormány
A Xiaomi az amerikai kormány korábbi döntését a bíróságon megtámadva érte el, hogy ne tekintsenek a vállalatra a kínai hadsereg által befolyásolt cégként.
