Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Idén májusban 431 600 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, ami nettóba átszámítva 287 ezer forintot jelent, ez egy év alatt 8,2 százalékos emelkedés – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Fontos ilyenkor kiemelni, hogy ez csak az 5 fősnél nagyobb cégek teljes állásban dolgozó alkalmazottjainak bérét jelenti, a többiek kimaradnak a statisztikából.
Az elmúlt hónapok leglátványosabb változása, hogy az állam és a versenyszféra béreinek mozgása kettévált:
az állami vagy önkormányzati alkalmazottak bérei átlagosan 10,6 százalékkal nőttek, a vállalkozások alkalmazottjai átlagban 6,7 százalékkal keresnek többet, mint egy éve.
Ennek az oka elsősorban az, hogy az orvosok, bírók és bölcsődei dolgozók illetményét megemelték.
A KSH most már közzéteszi a mediánkeresetet is – ez az a szám, amelynél a dolgozók fele többet keres, fele kevesebbet. Ez most bruttó 332 600 forint, 10,2 százalékkal több, mint egy éve.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (755 900 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (255 100 forint).
A férfiak átlagkeresete bruttó 465 400 forint, a nőké 389 100 forint, azaz hiába emelkedik a nők átlagbére egy kicsivel jobban (9,8, illetve 9,2 százalék), a szakadék óriási maradt.
Mivel az infláció eközben 3,9 százalékos volt az év első öt hónapjában átlagosan, január és május között 5,3 százalékkal nőtt a reálkereset.
Virovácz Péter, az IMG elemzője azt emelte ki az adatokból: miközben átlag felett emelkedtek a bérek a feldolgozóiparban, valamint a vízellátás, hulladékgazdálkodás területén,a szolgáltatószektorok túlnyomó többségében átlag közeli vagy az alatti volt a bérek emelkedésének üteme. Kivételt képez például a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazata, ahol vélhetően az újranyitást követően emelkedő munkaerőkereslet a munkaerő hiányával szembesülve jelentősen emelkedő béreket szült.
Ugyanez még nem mondható el a vendéglátás területére, bár az alkalmazásban állók száma több mint 40 százalékkal emelkedett éves összevetésben. Vélhetően a munkaerőhiány béreket emelő hatását majd csak a júniusi adatokban látjuk viszont.
Az is elmondható a szakértő szerint, hogy az átlagbérnél alacsonyabb keresetűek tömeges újrafoglalkoztatása a nemzetgazdasági átlagbért is lefelé módosítja az összetételhatáson keresztül. Így tehát ez is szerepet játszhatott a bérdinamika májusi lassulásában.
