1. A bank által becsült forgalmi érték alapján hitelez a bank

Azzal már sokan tisztában vannak, hogy a bankok legfeljebb a megvásárolni kívánt ingatlan becsült forgalmi értékének 80 százalékáig adnak lakáshitelt, vagyis minimum 20 százalék önerőre mindenképpen szükség lehet. Fontos ugyanakkor, hogy a vételár nem feltétlenül egyezik meg a becsült forgalmi értékkel, ebből pedig gyakran adódnak félreértések.

Egy túlárazott ingatlan esetében a becsült forgalmi érték kevesebb lehet a vételárnál, ami azt jelenti, hogy kisebb lesz a felvehető hitel is, emiatt pedig több önerőre lesz szükség a vásárláshoz.

Előfordul azonban, hogy valaki nagyon olcsón – a becsült forgalmi érték alatt – jut hozzá egy ingatlanhoz, emiatt arra számít, hogy akár a teljes vételárat meghitelezi majd számára a bank. (Azt gondolva, hogy a forgalmi érték 80 százalékát veszik majd alapul.) Mivel azonban nem a forgalmi érték, hanem a vételár 80 százaléka lesz a plafon ebben az esetben, bizony a vártnál kevesebb kölcsönre számíthat. Például, ha valaki 30 millió forintért vásárol meg egy vidéki házat, amit a bank később 40 millió forintra értékel, akkor legfeljebb 24 millió forint lakáshitelt kaphat meg.

2. Ha ki tudjuk fizetni az albérleti díjat, akkor a bank elfogadja, hogy ugyanannyit hiteltörlesztésre is ki tudunk majd fizetni

Bár logikusnak tűnhet a dolog, a bank nem ez alapján fogja eldönteni, hogy mennyi hitelt ad számunkra. A bank ugyanis kizárólag az igazolt – és legális – nettó jövedelmet nézi, ez alapján határozza meg, mekkora hiteltörlesztőt vállalhatunk be. 500 ezer forint alatti nettó jövedelemnél, ha a lakáshitel kamatperiódusa legalább 10 év, a kereset legfeljebb 50 százalékát lehet hiteltörlesztésre fordítani, míg félmilliós fizetéstől 60 százalék a plafon. Ez azonban csak a jogszabályi maximum, a bankok ennél óvatosabbak is lehetnek, így könnyen előfordulhat, hogy mindössze 40 százalékig engedik elmenni a törlesztőt.

Vannak, akik ezt nem értik, és azzal érvelnek, hogy ha ki tudnak fizetni például 200 ezer forintot havonta albérletre, akkor miért nem hiszi el a bank, hogy ezt hiteltörlesztésre is elő tudják majd teremteni. Ez a kérdés többnyire akkor kerül elő, amikor valaki nem vagy csak részben rendelkezik igazolt jövedelemmel, míg a többi bevételét “zsebbe” kapja. Ilyen az is, amikor valaki ingatlant ad ki, ám szerződés és számla nélkül, az ilyen bevételt azonban a bank aligha tudja elfogadni.

3. Ha most lakáshitelt veszünk fel, akkor azonnal beléphetünk a hitelmoratóriumba

Ez teljes félreértés, ugyanis a hitelmoratórium kizárólag a 2020. március 18-án már folyósított hitelekre vonatkozik. Vagyis, ha valaki ezt követően vett fel hitelt, annak szerződés szerint kell törlesztenie, ha pedig ezt elmulasztja, akkor ennek akár a hitelszerződés felmondása is lehet a következménye. Amennyiben pedig a bank felmondja a szerződést, akkor a fennálló tőketartozást és a meg nem fizetett kamatokat egy összegben kell visszafizetni, máskülönben a fedezetként bevont ingatlan végrehajtás alá kerülhet.

4. Könnyen kaphatunk hitelt úgy, hogy családon belül, csak “papíron” cserél gazdát egy ingatlan

A bankok minden esetben tájékozódnak a tranzakció okáról és igyekeznek kiszűrni a fiktív szerződéseket. Némelyik például csak a tulajdonostársak kivásárlását hitelezi meg, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a vevő már eleve rendelkezzen tulajdoni hányaddal az ingatlanban. Van bank, amelyik ahhoz ragaszkodik, hogy a kivásárolt tulajdonos az adásvételt követően ne lakjon az ingatlanban, amivel ugyancsak a fiktív adásvétel kiszűrése a cél.

Családon belüli adásvételnél előfordul, hogy a felek a forgalmi értéknél alacsonyabb árban állapodnak meg egymással, amire lehetőségük van, és ez a hitelhez jutásnak sem akadálya. Van azonban bank, amelyik ebben az esetben előírja, hogy az adásvételi szerződés tartalmazza, miszerint az eladó utólag nem áll elő emiatt követeléssel.

5. Végtörlesztéskor a teljes futamidőre ki kell fizetnünk a hitelkamatokat

Gyakori tévhit, hogy ha valaki idő előtt visszafizeti a lakáshitelét (elő- vagy végtörleszt), akkor a teljes futamidőre számított kamatot elkéri tőle a bank. A tévhit abból adódik, hogy a jelenlegi annuitásos hiteleknél a havi törlesztők a kamatperiódusok alatt azonosak, amit úgy lehet elérni, ha kezdetben a törlesztő kamattartalma magasabb, mint a tőketörlesztés. Ahogy pörög a hitel futamideje, úgy csökken a törlesztő kamattartalma, hiszen a fennálló tőketartozás is mind kisebb, ami alapján azt kiszámolják.

6. Az a bank adja a legkedvezőbb lakáshitelt, ahol már régóta ügyfelek vagyunk?

Való igaz, hogy a bankok kamatkedvezményeket adhatnak meglévő ügyfeleik számára, ennek mértéke ugyanakkor nagyon különböző lehet. A tapasztalat ennek ellenére az, hogy az igénylők gyakran más pénzintézettől kapják meg a számukra legkedvezőbb ajánlatot, ezért mindenképpen célszerű több helyről is ajánlatot bekérni. Két bank hitelajánlata között pedig jelentős lehet a különbség: a Bankmonitor lakáshitel-kalkulátor szerint egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű, 10 éves kamatperiódusú lakáshitel havi törlesztője 118 ezer forint és 139 ezer forint egyaránt lehet, attól függően, hogy melyik pénzintézetet választjuk.