Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az előző havi emelkedés után májusban is nőtt az ország energiafelhasználása, ami 77,37 petajoule (PJ) volt, 1,97 PJ-lal magasabb a tavaly májusinál – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb energiastatisztikai riportjából.
A primer felhasználáson belül csökkent a szén és széntermékek felhasználása 0,75 PJ-lal, ugyanakkor a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása 1,1 PJ-lal, a földgázé 3,85 PJ-lal emelkedett. A megújuló energiaforrások felhasználása 0,92 PJ-lal volt alacsonyabb 2020 májusához képest.
A földgáz belföldi felhasználása 21,866 PJ volt, 21 százalékkal magasabb a tavaly májusinál. A hazai összes villamosenergia-felhasználás 3782 gigawattóra (GWh) volt, ez 10,2 százalékos növekedés 2020 májusához képest.
A MEKH közlése szerint az országos primer energiatermelés májusban 30,88 PJ volt, 1,86 PJ-lal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. A kőolaj és elsődleges kőolajtermékek termelése 0,5 PJ-lal nőtt, a földgáz termelése 0,35 PJ-lal, valamint a szén termelése 0,18 PJ-lal csökkent. Az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,34 PJ-lal emelkedett, míg a nukleáris energiatermelés 2,15 PJ-lal csökkent idén májusban.
A bruttó villamosenergia-termelés (2738 GWh) 43 százaléka nukleáris eredetű volt, 25 százalékát megújuló energia, 23 százalékát földgáz, 8 százalékát szén- és széntermékek biztosították, 1 százaléka egyéb forrásból származott.
A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia 59 százalékát nap, 22 százalékát biomassza, 11 százalékát szél, 4 százalékát biogáz, 2 százalékát víz, és ugyancsak 2 százalékát a kommunális hulladék megújuló része adta. A megelőző év azonos időszakához képest a nap, a kommunális hulladék megújuló része, a biomassza, a szél, a biogáz emelkedett, viszont a víz csökkent – közölte az energiahivatal.
