Több száz fő részvételével, zárt teremben, maszk nélkül tartották meg vasárnap a Budapesti Corvinus Egyetem tanévnyitóját. A Várkert Bazárban összegyűlt fiatalok – akik közül, mint kiderült, néhányan még a gólyatábort heverték ki – nem hiába nyertek felvételt az ország legjobb egyetemére, Hernádi Zsolt Mol-vezér, az intézményt fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány elnöke már a rendezvény első perceben leszögezte: azért dolgoztak és úgy alakították ki az alapítványt, hogy az az új formálódó magyar elit képzési központja legyen.

„Mi az elitet akarjuk kiképezni” – jelentette ki a Mol vezérigazgatója, aki hozzátette, hogy szavait gyakran félreértik, azok ugyanis nem azt jelentik, hogy az elitet akarják felvenni.

Hernádi 2019-ben lett az egyetem vagyonkezelő alapítványának elnöke (a modellváltásról bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak), Takáts Előd rektor azonban most először beszélt tanévnyitón, őt idén júniusban nevezték ki az intézmény élére. Takáts – akiről az is kiderült, hogy minden gólyatáborba ellátogatott és tegeződik a hallgatókkal – saját szavai szerint azért fog dolgozni, hogy a hallgatók sikeresek legyenek, ez azonban nem a szerencsét, a pénzt, a karriert vagy a családot takarja, mert ezek csak a részei. Az igazi siker három elem egysége szerinte: a tehetségé, a lehetőségé és felelősségé.

Utóbbi kifejtésekor Takáts arra is kérte a hallgatókat, hogy adjanak is majd vissza valamit abból a társadalomnak, amit az egyetemtől kapnak.

A rendezvény díszvendége azonban nem ők, hanem Varga Mihály pénzügyminiszter volt, aki a magyar gazdaságról és az elmúlt évek válságkezeléséről tartott beszédet. Varga szerint a koronavírus-járvány ugyanúgy örökre megmarad majd az emlékezetben, mint a szeptember 11-i terrortámadások vagy a csernobili atomkatasztrófa. (Utóbbinál – árulta el – ő társaival együtt éppen menzasztrájkot szervezett az egyetemen.)

A miniszter kiemelte, hogy a nagy változásokat ugyanakkor nemcsak az előre nem látható események hozzák, hanem a felgyorsult fejlődés is, aminek következményeként „a világ olyan sokat változott, amire még nem volt példa a történelemben".

„A kihívások korában élünk, amikor megdőlnek korábban megváltoztathatatlannak hitt alapelvek, a világ erőközpontjai áthelyeződnek, a tudományos eredmények egyre gyorsabban hasznosulnak, az ismeretek pedig ugyanilyen lendülettel bővülnek és avulnak el. Ebben a világban a lehető leghatékonyabban kell gazdálkodnunk legfontosabb erőforrásunkkal, a magyar emberek tehetségével” – fogalmazott Varga.

A tárcavezető szerint ahhoz, hogy ezek kibontakozhassanak, megfelelő körülményekre is szükség van az iskolákban, a szakképzésben, az egyetemeken és azt követően a munkahelyeken is. „Amikor tehát a világban válságokkal, kihívásokkal nézünk szembe, nem maradhatnak változatlanul az egyetemek sem” – magyarázta a modellváltás szükségességét a miniszter, aki szerint Magyarország, az elmúlt évek munkájával megteremtette a dobbantót, ahonnan ehhez elrugaszkodhatunk.

A pénzügyminiszter azt is kiemelte, hogy magyar felsőoktatásnak egyszerre kell alkalmazkodnia a gazdasági és munkaerőpiaci igényekhez, a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz és a jövő kihívásaihoz. Úgy vélte, a modellváltásnak éppen az a lényege, hogy „szabadabb teret adjon az oktatás és a kutatás fejlesztéséhez, a minőségi munkához megfelelő javadalmazás társuljon, és minél kevesebb adminisztratív teher akadályozza az egyetemek működését”.

Az átalakítással – az álhírekkel szemben – nem válik bizonytalanná az egyetemek finanszírozása, épp ellenkezőleg, erősebb lesz – állította Varga Mihály, és kiemelte, hogy 2017-ben 14 ezer oktató, kutató és tanár bére emelkedett.

A modellváltáshoz kapcsolódóan két lépcsőben, 2021-ben és 2022-ben további 15-15 százalékos béremelésre lehet számítani.

Minden jobb, mint tíz éve

Mivel „jövendőbeli közgazdászok között” beszélt, Varga néhány mondatot a magyar válságkezelés filozófiájáról is szólt. Ehhez véleménye szerint fontos a kiinduló helyzetet is felmérni: a magyar gazdaság rendkívül gyors ütemben fejlődött a járvány kitörésekor, az államháztartás egyensúlyban volt, a hiány is csökkent, sőt 2019-ben Magyarország produkálta az egyik leggyorsabb növekedést az Európai Unióban. Így amikor a járvány miatt nagy szükség volt rá, a kormány megfelelő forrásokkal rendelkezett az egészségügyi kiadásokhoz és a gazdaságvédelemhez, saját erejére támaszkodva védte meg a munkahelyeket, nyújtott segítséget a vállalkozásoknak.

Varga szerint a 2008-as válság tanulsága, hogy túl korai költségvetési szigorítás történt, ami megfojtotta a növekedést, és visszaesést, munkanélküliséget okozott. A magyar államháztartás ezért továbbra is segítő, ösztönző pályán marad, az újranyitást fogja támogatni. Ennek a gazdaságpolitikának köszönhető, hogy a válság után Magyarország a leggyorsabban magára találó országok közé került az Európai Unióban. Amíg 11 államban visszaesés volt, a magyar gazdaság már a második negyedévben 17,9 százalékkal erősödött, és a foglalkoztatottak száma is rekordmagas.

Magyarország szerinte a visszaesés időszakában, 2021 júniusára elérte azt a gazdasági teljesítményt, amit 2020 januárjában tudott felmutatni. Ezért nem vállaltunk túl nagy kockázatot, a kiadások ellenére a magyar hiány belesimul az uniós átlagba, ebben az évben 7,5 százalék lesz. 2024-re csak Magyarország és Lengyelország tér majd hozzá a 3 százalékos maastrichti konvergencia kritériumokhoz – tette hozzá.

Az újraindítás egyik legfontosabb eleme véleménye szerint a beruházások támogatása, ami a jövő új munkahelyeit jelenti majd. minden válság egyben lehetőség is arra, hogy tanuljunk. A legfontosabb következtetés, hogy aktívan, mielőtt cselekedni kell, és nem szabad figyelmen kívül hagyni a hosszú távú célokat sem.

Magyarországon most jobb élni, mint tíz évvel ezelőtt, ezt a munkát folytatva pedig nem kérdéses, hogy tíz év múlva ugyanezt elmondhatjuk majd – szögezte le beszéde végén a miniszter.