Nagyobb autonómiáról, a fizetések emeléséről, a nagyobb gazdasági mozgástérről, a bürokratikus akadályok elhárulásáról, rugalmasabb működésről, az oktatási színvonal, a nemzetközi versenyképesség javulásáról szólnak azok az ígéretek, amelyekkel a kormány januárban pár hét alatt meggyőzött három nagy vidéki egyetemet, és csinált kedvet további nyolc számára, hogy válasszák a felkínált modellváltást, mikor állami helyett alapítványi fenntartásba kerülnek. Az újabb modellváltó egyetemekről végül a kormány eredeti terveihez képest több hetes csúszással nyújtották be a vonatkozó törvényjavaslatokat, szerda éjjel.

Elkészültek a törvényjavaslatok 11 újabb egyetem modellváltásáról

Az új egyetemeket érintő törvényről Stumpf István egyetemi modellváltások koordinálásával megbízott kormánybiztos beszélt egy szakmai fórumon kedden. Megosztott pár részletet is a törvényről, sőt az új egyetemi alapítványok kuratóriumának összetételéről is. Az is kiderült, hogy a nemzetközi egyetemi rangsorok nem mindenhatóak, és a modellváltás sem csodaszer.

Hasonló érvekkel indult a folyamat máshol is, de mi valósult és mi valósulhat meg ezekből az ígéretekből, a már modellt váltó egyetemek példája alapján mire számíthat a most soron következő tizenegy? Arra valószínűleg nem, ami a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel történt, ahol az átalakulás óriási feszültséghez, tömeges felmondáshoz és kilépéshez és egy alternatív képzőhely létrejöttéhez vezetett.

Más modellváltó intézményeknél kevesebb volt a konfliktus, de azért akadt. Az elsőként átalakuló Corvinus esetében például emlékezetes volt az a levelezés, ami pont az SZFE ügyében zajlott, és nem volt teljesen zökkenőmentes az sem, ahogy a nagy vidéki tudományegyetemeken döntöttek a modellváltás kéréséről, különösen Szegeden váltott ez ki indulatokat. A kuratóriumok összetételén aggódókat a modellváltást felügyelő kormánybiztos a múlt héten azzal igyekezett megnyugtatni, hogy jelezte, ezúttal kértek javaslatokat a most modellváltó intézmények vezetésétől és az MTA elnökétől is, hogy az egyetemi és a tudományos szféra is képviseltesse magát a törvényjavaslatban legalább öt tagúként meghatározott testületekben, de arról is beszélt, hogy ott kell legyen az üzleti szféra is, és természetesen a politikusok sem maradhatnak ki.

Reviczky Zsolt

A kormány igyekezett valamiféle választ adni a további, legfőképp az egyetemi autonómiát féltő kritikákra is a most benyújtott törvényjavaslatban. A korábbi tapasztalatokat figyelembe véve kikötötték például, hogy az alapítványok alapító okiratában véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani az egyetemi szenátusnak, illetve hogy az alapítvány felügyelő bizottságának egyik tagját a szenátus delegálja, így nyújtva lehetőséget bepillantani a kuratóriumi munkába.

Mit lehetett látni a kuratóriumból?

Korábban erre nem sok lehetőség volt, legalábbis erről beszélt a hvg.hu-nak Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének Corvinus egyetemi elnöke. Ő azt mondja, nem lát rá a kuratórium munkájára. A testület jellemzőn szenátusi üléseket követően szokott tárgyalni a szenátus által véleményezett előterjesztésekről, és ezt a véleményt többnyire figyelembe is veszi, bár nem minden esetben. De hogy ezen kívül “mikor ülnek össze, miről beszélnek, miről döntöttek, mennyi pénzzel gazdálkodnak, nem tudni” - mondta az egyetemi docens, aki szerint volt rá példa, hogy csak mellékesen, utólag, egy bírósági végzésből derült ki a kuratóriumi döntése, például az, hogy György László, az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kuratóriumi taggá vált.

A kuratórium működésének átláthatatlanságát kritizálta az egyetem egy másik, neve elhallgatását kérő munkatársa is, aki úgy látja, hogy a szenátus csak azt tárgyalhatja meg, amit a kuratórium terjeszt elé, de a döntés tervezésének a folyamatába gyakran nem vonják be. Azt is jelezte ugyanakkor, hogy az egyetemi vezetés – érzékelve az alulinformáltság miatt keletkezett bizalmatlanságot – újabban javítani igyekszik a működés átláthatóságán.

A Corvinus vezetése árnyalja ezt a képet. "Sok erőforrást fordítunk arra, hogy mindenki mindenről tudjon, persze mindig lehet többet és jobban kommunikálni" – mondta Barta Márton, az egyetem stratégiai vezetője a hvg.hu-nak egy háttérbeszélgetésen, még a törvényjavaslatok benyújtása és Stumpf István múlt heti turnéja előtt.

Az átalakulás óta például felfejlesztették a korábban elhanyagolt kommunikációs funkciókat, a legutóbb pedig átalakították a szenátusi és kuratóriumi jogkörök megosztását: az akadémiai típusú szabályzatok lényegében mindegyike a szenátus jogkörébe került, a pénzügyi természetű döntések maradtak kuratóriumnál, de a kuratóriumi döntéseket is előzetesen véleményezi a szenátus - mondta.

Fazekas István

Viták a teljesítményértékelés körül

A Corvinuson már működik a teljesítményértékelési rendszer (ami más intézmények számára is példa lehet), de ezzel sem mindenki békült ki. “Ez a vállalatszerű teljesítményértékelési rendszer egyszerűen nem felel meg az oktatás, és különösen nem a kutatás természetének” – mondta a hvg.hu-nak a neve elhallgatását kérő munkatárs, aki megalázónak is érzi az új rendszert.

Toronyai Gábor szerint az éves teljesítményértékelés és elbeszélgetés oda vezet, hogy az oktatók nem csak a közéletben fognak kevésbé megnyilvánulni, de a kutatásaikat is inkább a vezetői akarathoz igazítják majd. “Illuzórikussá válik a kutatás és az oktatás szabadsága”. Így szerinte az oktatók nem fogják tudni betölteni a közjót szolgáló küldetésüket, nem jönnek majd a szabad oktatásra vágyó emberek az egyetemre, ahol hasznos, de nem valódi kutatások lesznek. Hiába garantálja az Alaptörvény az akadémiai autonómiát, ha nincs egyetemi autonómia. Így elvész a szabad kísérletezés lehetősége, középszerű helyekké válnak az intézmények."

A kritikák az egyén szempontjából lehetnek jogosak, de a lépés mögött az áll, hogy az egyetem állóvízben marad, ha nem definiálja a teljesítményt világosan - érvelt a hvg.hu-nak Csicsmann László akadémiai rektorhelyettes. Érvelése egybevág a kormányéval. A modellváltás levezénylésre a közelmúltban kormánybiztosként kinevezett Stumpf István korábbi kancelláriaminiszter is az állóvizes hasonlathoz nyúlt, amikor az egyetemi teljesítmény javításáról beszélt több interjúban.

Stumpf István: Orbán szerintem most próbálja újraformálni a környezetét

"Az első tíz egyetem átalakulása, és most a vidéki, illetve tudományegyetemek belépése új dimenziókat nyit, mert a tudományegyetemek több mint tíz karral rendelkeznek, és a klinikák ügyét is megnyugtatóan kell elrendezni" - mondta a adott interjúban Stumpf István, akit csak nemrég neveztek ki a modellváltási feladat felelősévé, kormánybiztosként.

A rektorhelyettes jelezte, korábban gyakran előfordult, hogy ha valaki elérte a docensi szintet, akkor nem lépett tovább, és onnan ment nyugdíjba. “Senki nem kérte rajta számon, hogy hány publikációt készített”. A rendszert érő kritikák mögött ugyanakkor generációs törésvonalat is lát.

A teljesítményértékelés és az akadémiai autonómia viszonyáról Barta Gábor azt mondta, hogy a tudományos igazság kérdésében nemzetközi sztenderdek alapján kell eldönteni, hogy valami jó vagy sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mérhető a teljesítmény. Az új rendszerben a nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent publikációk száma az egyik kulcstényező.

Üzleti és akadémiai logika - egymást inspirálják?

A Corvinus szervezeti átalakulása során megszűntek nagy múltra visszatekintő karok. Ezzel leértékelődött a tanszékek szerepe, nagyvállalati logika érezhető - mondták forrásaink. Toronyai Gábor szakszervezeti vezető szerint az új szervezet kialakításakor a munka világából származó főnök-beosztotti viszony jelent meg hangsúlyosabban, ezzel együtt pedig az alsó szintekig elérő erősebb személyi függés is.

Az intézetvezetők nem tudnak akadémiai munkájukkal foglalkozni, mert menedzserként kell működtetniük intézetüket, rövid határidővel beszámolni a munkáról, szervezni a teljesítményértékelést – mondta a név nélkül nyilatkozó munkatárs, aki szerint “egyre kevésbé van tere a módszertani, összehasonlító kutatásoknak. Az üzleti tudományok, az üzleti profil kerül előtérbe, az akadémiai szempontok pedig hátrébb.”

Az egyetem szerint viszont a karok elhagyásával rugalmasabb lett a szervezet. Az átalakítás célja pedig részben az oktatási portfólió tisztítása volt, így jobban menedzselhető az intézmény. Konszenzus van arról, hogy az üzleti és akadémiai logikát lehet úgy működtetni, hogy egymást erősítsék - mondta Barta Márton. Szerinte előbbi értelmében a hallgatók és a partnerek igényeit, szempontjait kiemelten kezelik, utóbbinál viszont érvényesül a tudományos értelemben vett igazság keresése. “Absztrakció szintjén lehet feszültség, a mindennapok szintjén azonban megférnek: a kettő egymást inspirálja.”

A piaccal való szoros együttműködés a corvinusos vezetők szerint amúgy sem újkeletű dolog, csak korábban nem volt erre általános stratégia. A nemzetközi rangsorok élén álló egyetemeken is az üzleti logika érvényesül - mondta Csicsmann László, aki ugyanakkor jelezte, valóban vannak viták arról, hogy miként lesz kapacitás az akadémiai és az üzleti igények együttes kielégítésére.

AFP

Van már pozitívum?

A Toronyai Gábor lát pozitív elemet az új szabályok között: az akadémiai életpályamodellt, aminek keretin belül az oktatók többféle utat választhatnak maguknak hároméves időtávban, attól függően, hogy az oktatásra vagy a kutatásra szeretnének koncentrálni. Ehhez vannak hozzárendelve oktatási és publikálási minimumkövetelmények, ami szerinte világos és követhető rendszer.

“Pontosan meg tudjuk mondani, mikor lesz valaki adjunktusból docens, hogyan emelkedik a bére, milyen bónuszokat kap” - mondta az életpályamodellről Csicsmann László. Azt azért megjegyezte, hogy itt is vannak viták. “Az oktatók egyik fele szerint túl alacsony másik fele szerint túl magas a léc.” A rektorhelyettes szerint ez is mutatja, hogy állandó vitában élnek, ami “Mindig is a közgázos kultúra része volt. Az átalakulás ezt a hagyományt nem igazán érintette.”

Ahhoz, hogy a modellváltás sokat hangoztatott előnyei valóban megmutatkozzanak, időre van szükség. Toronyai Gábor szerint legalább 3 év kell, hogy látszódjon, milyen irányban hat az átalakulás.

Miskolcon, ahol csak egy éve indult el az átalakulás, jóval kevesebb a tapasztalat. Ők más intézményekkel együtt augusztus 1-el kerültek alapítványi fenntartásba, a kuratórumi elnöke Varga Judit igazságügyi miniszter lett. Külső vagyonelemeket nem kaptak, finanszírozásukat továbbra is elsősorban az állami biztosítja.

Dabasi Halász Zsuzsa, az FDSZ helyi elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, még nem tudni, hogy miként fog működni a fenntartó alapítvány kuratóriuma a gyakorlatban. A testület egyelőre sem a munkavállalókkal, sem az érdekképviseletekkel nem találkozott még hivatalos fórumokon, de szerinte ez betudható a vírusveszélynek is. Azt azonban súlyos hiányosságnak nevezte, hogy nincs szabályozva a kapcsolattartás a kuratórium és a munkavállalói érdekképviseletek között. Szerinte a modellváltás eredménye 5-6 év múlva érződhet. Ez egybecseng azzal, amit a modellváltás első évfordulóján Lánczi András, a Corvinus rektora mondott, aki szerint 5-7 év múlva lesz majd érezhető a fejlődés.