Az EU bírósága szerint megfelelő az a magyar jogszabály, amely megtiltja a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést tartalmaz – derül ki az Európai Unió Bíróságának (EUB) közleményéből. Vagyis a 2014-es elszámolási törvény nem ellentétes az uniós joggal.

A döntés egy 2007-ig visszanyúló konkrét per végére is pontot tett. Akkor kötött ugyanis devizaszerződéseket egy hiteles az OTP-csoportnál. Később a hiteles úgy vélte, hogy a szerződéseknek érvényteleneknek kell lenniük, mivel tisztességtelen, hogy más devizaárfolyamon kell törlesztenie, mint amin folyósították számára a kölcsönt.

Az ügyben a Győri Ítélőtábla azt állapította meg, hogy a magyar jog nem teszi lehetővé, hogy a tisztességtelen kikötések érvénytelenségére hivatkozva semmissé lehessen nyilvánítani a szerződéseket. Azt is kimondták, hogy a magyar jogalkotók az ehhez hasonló tisztességtelen kikötéseket olyan rendelkezéssel váltották fel, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a pénznemre megállapított hivatalos árfolyamra hivatkozik mind a folyósítás, mind a törlesztés tekintetében.

Emellett a Győri Ítélőtábla arra jutott, hogy kérdést terjeszt az EUB elé arról, hogy a magyar jogszabályok összeegyeztethetőek-e a tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelvvel. Keddi ítéletében az EUB pedig kimondta:

A magyarországi megoldás megfelel az uniós irányelv célkitűzésének.

Az irányelv a felek közötti egyensúly helyreállítását tűzi célul, de a szerződések érvényességének fenntartása mellett, nem pedig azok érvénytelenítésének árán. Ez pedig megvalósul a bíróság szerint a hivatalos MNB-árfolyam bevezetésével. Az sem ellentétes az irányelvvel, hogy a magyar szabályozás szerint ilyenkor nem lehet semmisnek minősíteni a hitelszerződést.

Ez még akkor is így van, ha a szerződés érrvénytelenítése előnyösebb lenne a hitelesnek, mint hogyha csak az árfolyamrésre vonatkozó kikötés válik semmissé. Mint az ítéletben fogalmaznak:

A szerződés egyik szerződő felének helyzete nem tekinthető a nemzeti jogban a szerződés jövőbeli sorsát meghatározó döntő szempontnak.

A közlemény szerint a C-932/19. számú ügyben hozott ítélet megtalálható az EUB honlapján is.