Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A havi bruttó átlagkereset 2008-ban, az utolsó olyan évben, amikor mindvégig Gyurcsány-kormány volt Magyarországon, 198 964 forint volt a bruttó átlagkereset, tehát 1036 forinttal valóban 200 ezer forint alatt volt az összeg. 2009-ben, amikor előbb a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány vezette az országot, még mindig nem volt meg a 200 ezer forint,
199 837 forint volt az átlagkereset.
A 200 ezres határt először 2010-ben léptük át, akkor 202 525 forint volt az átlagkereset.
Akkor is ilyesmi tendenciát látunk, ha a bruttó helyett nettó bérekkel számolunk. A nettó átlagkereset 2008-ban 122 ezer forint volt, 2009-ben 124 100, 2010-ben pedig 132 600-ra nőtt. Mindhárom szám alacsonyabb, mint a 133 ezer forint, amennyi a 200 ezres bruttó minimálbér nettó összege volna. (Az pedig már az adatok igazán szőrösszívűen értelmezése, ha azt hozzátesszük, hogy az átlagkeresetbe az 5 fősnél kisebb cégek és a részmunkaidősök fizetései nem számítanak bele, tehát pont a rosszabbul keresők bérét nem mutatja a szám.)
Persze attól, hogy a nyers számadatban valóban igaz, amit Gulyás mond, nem lehet elhanyagolni azt sem, hogy azóta volt már infláció. Ha igaza lesz a kormánynak, és idén 3,6 százalékos lesz az infláció -–szakértők ennél magasabbat várnak –, az azt jelentené, hogy 2009 és 2021 között összességében 36,6 százalékos lesz a pénzromlás. Vagyis 200 ezer forint 2021-ben akkora vásárlóértékkel bír, amennyit 146 ezer 2009-es forint ért.
