A fizetési moratórium általános válságkezelési eszközként a hitelesek nagy részét érintette. 2020. március 18. után az a hiteladós, aki nem jelezte a törlesztés folytatását, automatikusan a program része lett. Így nem csoda, hogy 2020. decemberében még a lakossági hitelek nagy része, 54 százaléka a moratóriumban maradt a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján. Bár a moratórium második szakaszában már többen kiléptek, még 2021. júniusban is majdnem a fele, a lakossági hitelesek 48 százaléka moratóriumban maradt.

November 1-től viszont már csak az maradhat a moratóriumban, aki a rászoruló csoportokba tartozik, és külön nyilatkozatot kell leadni a hiteltörlesztés további felfüggesztésének érdekében. Vagyis akiknek a moratórium meghosszabbítására van szükségük és erre jogosultak is, azok még be tudják adni a nyilatkozatot október 31-ig, de érdemes figyelni, hiszen a határidő a hosszú hétvége közepére esik. Aki személyesen nyilatkozna, annak a banki nyitvatartáshoz kell igazodni - így hétvégén valószínűleg már csak az online ügyintézés lesz elérhető.

Minden jel azonban a többségnek november 1-jével érhet véget a törlesztési moratórium. Binder István, az MNB felügyeleti szóvivőjének szeptember végi nyilatkozata alapján még 1 millió 150 ezer adós maradt benne a moratóriumban, ugyanakkor Kandrács Csaba MNB alelnök október végi közleménye alapján a vártnál kevesebben hosszabbították meg a moratóriumot. Vagyis többszázezer olyan adós lehet, akinek november 1-jén lejár a moratórium. De mekkora adósság törlesztését függesztették fel ezek az ügyfelek, és milyen költséggel járt mindez?

131 milliárd forint feletti pluszköltség gyűlt össze a jelenleg is moratóriumban levő lakáshiteleseknek

A Bank360 MNB és KSH adatokon alapuló szakértői becslése alapján körülbelül még 272 ezer lakáshiteles van benne a moratóriumban, akiknek minden adósságát összeadva 1512 milliárd forintos lakáshitel tőketartozás érintett a programban, ami fejenként 5 549 909 forintra jön ki. Ez az átlagos 5,5 millió forintos adósság például abban az esetben fordulhat elő, ha 2019. júniusában 10 éves futamidőre eredetileg 5,9 millió forintos jelzáloghitelt vett fel az adós. Ebből az összegből viszont mindössze 352 092 forintot tudott törleszteni, mielőtt tavaly márciusban belépett volna a moratóriumba.

A moratórium miatt azonban ennél több, 481 819 forintos veszteséget könyvelt el, ha október 31-ig benne maradt a programban, amit részben a moratórium alatt felhalmozott kamat, részben a később meghosszabbodott futamidő miatt keletkező többletkamat okoz. Ha az összes érintett hiteladóssal, 272 ezer fővel kalkulálunk az átlagos hitelösszeg alapján, akkor összesen 131 milliárd forint feletti költséget okozott a moratóriumos lakáshiteleseknek együttvéve az, hogy tavaly márciustól egészen idén októberig benne maradtak a programban.

Ha azonban a rászoruló csoportba tartozik a hitelfelvevő, még 2022. június végéig meghosszabbíthatja a moratóriumot, ami további 223 025 forintos költséget jelent a hitel teljes futamideje alatt a fenti példa alapján. Ha a jelenleg moratóriumban lévő lakáshitelesek harmada, 90 ezer ember folytatja a hiteltörlesztés felfüggesztését, ez összesen további 20 milliárd forintot meghaladó extra tartozással növeli majd meg a rászoruló csoportok terhét.

A Bank360 az összes moratóriumos költségnél feltételezte, hogy a 2019 júniusában felvehető lakáshitel kondíciói (például a 4,8 százalékos kamatszint) érvényesek egy tipikus moratóriumos jelzáloghitelre, ha azonban nagy számban vannak ennél kedvezőtlenebb feltételekkel futó hitelek, az összes veszteség ennél magasabb is lehet.

Hogy jön ki a 272 ezer adós tartozása?

A lakáshitelek esetében alacsonyabb a moratórium részvételi aránya, Binder szerint ugyanis a jogosultaknak már csak a 41 százaléka van benne a programban a jelzáloghitelek esetében. Eddig viszont mindenki jogosult volt, aki 2020. márciusa előtt vett fel lakáshitelt, ami a KSH adatai szerint összesen 664 657 adóst jelentett 2019. második félévében. Ennek a 41 százaléka 272 509 ügyfélt jelent most, akik még benne vannak a moratóriumban a szeptemberi nyilatkozat alapján.

Ez a 272 ezer lakáshiteles pedig összesen 1512 milliárd forintnyi adósságállománnyal lépett be eredetileg a moratóriumba a Bank360 becslése szerint. A KSH 2020. végi legutóbbi statisztikájában még 1803 milliárd forintos moratóriumhoz köthető lakáshitelállományról számolt be, ugyanakkor azóta már az adósok egy része kilépett a programból. Nagyobb arányban léptek ki a moratóriumból a lakáshitelesek az MNB tájékoztatása szerint, mint például a személyi kölcsönök esetében. Így a jelenlegi állapotra vonatkozó becslés azt feltételezi, hogy a 2020. márciusi MNB által közölt lakáshitelállománynak is a 41 százaléka van benne a moratóriumban. Így jön ki az átlagos 5,5 millió forintos tartozás és majdnem félmillió forintos moratóriumos költség egy adósra vetítve.

Nagyobb hitelösszeg mellett milliós veszteség

Persze az átlagos 5,5 millió forintos tartozás nem jelenti azt, hogy ne lehettek volna olyan tízezrek, akik ennél jóval magasabb, 10-20 millió forintos hitelösszeggel léptek be a moratóriumba. Egy 12 milliós, szintén 2019 nyarán felvett lakáshitel esetén nagyjából másfélmillió forintnyi plusz terhet jelentett a moratórium eddigi szakasza, az idén novembertől jövő nyárig tartó ráadás pedig még félmillió forintos többletköltséget jelent egy rászoruló csoportba tartozó adósnál.