Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Európa top 20 focibajnoksága között van a magyar – írja az Mfor.hu az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) nemrég kiadott, 2020/2021-es pénzügyi évre vonatkozó üzleti jelentése alapján. Eszerint a bérköltséget tekintve a magyar bajnokság Európában a 19. helyen állt a 2020/21-es koronavírus által is terhelt szezonban, amivel Norvégiát is megelőzzük. Norvégia 72 millió eurót költött – amivel a 20. helyen áll –, Magyarország pedig 82 millió eurót
A bérköltség mértékének növekedését tekintve azonban a legnagyobbakhoz is felzárkózik a magyar bajnokság: ez egy év alatt 17 százalékos volt, aminél csak a német bajnokságban mértek nagyobbat: 18 százalékot. Az európai bajnokságoknak amúgy kevesebb mint felénén nőtt a bérköltség.
A lap az UEFA adatai alapján azt írja, hogy a 82 millió euróból 45 millió euró konkrétan a focisták bérköltsége, a maradék az egyéb alkalmazottaké. Ez csapatonként 1,3 milliárd forintot jelent, focistánként pedig havi bruttó 2,9 millió forintot tesz ki, ami több mint hétszerese az akkori nemzetgazdasági átlagnak. Az Mfor.hu azonban emlékeztet, hogy az NBI létszáma a kérdéses szezonban szokatlanul magas volt, az idei keretlétszámmal számolna már közel 4 milliósra jönne ki az átlagfizetés. A lap azonban jelzi, ez csak az átlagkereset, a valóságban van, aki ennél jóval többet, és van, aki jóval kevesebbet visz haza a focisták közül.
Nem mindenkinek ennyi a fizetése, vagyis csapatszinten és csapatokon belül is hatalmas különbségek lehetnek, és míg valaki havi 1 millióért lép pályára, más játékos ugyanezért akár 7-8 millió forintot is kaphat a sajtóban megjelent információk szerint. A nyugati példákkal ellentétben ezt a kérdést illetően is csak becslésekkel lehet élni, ugyanis hétpecsétes titokként őrzik a klubok a leigazolások részleteit és a béradatokat – még a legnagyobb játékosok esetében is.
