A kormány 2020-ban rendelet útján írt ki pályázatot a csődeljárás alá vont vállalatok felszámolási folyamatát végző cégek listájának felfrissítése céljából (ilyet legutoljára 2014-ben írtak ki).

A felszámoló cégek nyilvános árverésen értékesítik a csődbe ment cégek vagyontárgyait, amiből a károsultakat tudják részben kártalanítani. Az, hogy egy-egy megbízást melyik felszámoló cég kapja, eddig elvileg véletlenszerű kiválasztással történt, az új pályázatból ez a passzus kikerült (bár a legzsírosabb falatokat, mint a Quaestor vagy a Buda-Cash felszámolását történetesen eddig is mindig ugyanazok a felszámoló cégek kapták). A 2020-as pályázat a felszámoló cégek létszámát 140-ről 90-re csökkentette, a rendelet pedig nem tartalmazta a bírálati szempontokat, és azt is ellehetetlenítette, hogy a pályázók megismerhessék versenytársaik pályázatait.

Az egyik, 30 éve felszámoló cégként működő vállalat vezetője, amely most nem került be a 90 cég közé, még tavaly indított pert a Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság ellen, mert szerinte szakmaiatlan és átláthatatlan volt a pályázatok elbírálása, és több olyan cég is bekerült a 90 felszámoló közé, amelyeket a pályázat vége előtti néhány hétben alapítottak, vagy módosították azok főtevékenységét úgy, hogy megfeleljenek a pályázat kritériumainak. A felperes keresetében arra kérte a bíróságot, hogy vizsgálja meg a többi pályázatot is, annak végeredményét vonja vissza, és rendelje el az új pályázat kiírását. A bíróság a keresetet elutasította, az ítélet jogerős.

Egy, a per során előkerült belső dokumentum szerint a pályázatok elbírálása három szempont szerint történt: a formai-tartalmi részre legfeljebb 20 pontot, a szakmai-gazdasági tervre 90, míg a személyes meghallgatáson tartott prezentációra 40 pontot lehetett kapni. A személyes meghallgatást egy 5 tagú bizottság végezte, ennek elnöke a KDNP-s Seszták Miklós volt, aki a Covid-helyzetre hivatkozva indítványozta, hogy a meghallgatásokat egyedül vezeti le, de ezekről a meghallgatásokról semmilyen jegyzőkönyvet nem készített. A bíró ugyan ennek hiánya miatt elmarasztalta a Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóságot, és megadta a maximális pontszámot (40 pontot) a felperesnek, azonban ez nem volt elég ahhoz, hogy elérje azt a ponthatárt, amivel cége bekerülhetett volna a felszámolók névjegyzékébe.

A bíró elmondta, az eljárás során nem vizsgálta meg a többi pályázatot, a Kúria 2014-es ítéletére, valamint a tavalyi kormányrendelet módosítására hivatkozva, amely kimondja, hogy a pályázók nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban „más pályázókat az ügyféli jogállás nem illeti meg”, tehát az egyes pályázók nem tekinthetnek be a többi pályázatba.