Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
2019-ben 460 millió tonna műanyagot használtak fel világszerte, ami csaknem duplája a 2000-ben felhasznált mennyiségnek. Ezzel párhuzamosan a műanyaghulladék mennyisége több mint a kétszeresére, 353 millió tonnára nőtt – derült ki a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentéséből.
Az OECD felhívta a figyelmet, hogy az újrahasznosítás során keletkező veszteséget is figyelembe véve
csupán a műanyaghulladék 9 százalékát hasznosították újra, miközben 19 százalékát elégették, és közel 50 százalék végezte ellenőrzött hulladéklerakókban. A fennmaradó 22 százalékot illegális szeméttelepeken helyezték el, nyílt gödrökben égették el, vagy a környezetbe jutott
- olvasható a jelentésben. A műanyagok eközben az üvegházhatású gázkibocsátás 3,4 százalékát okozták.
A világjárvány miatt 2020-ban az előző évhez képest 2,2 százalékkal csökkent a műanyagok felhasználása. Az egyszer használatos műanyagok mennyisége viszont nőtt, és az előrejelzések szerint a gazdaság fellendülésével a teljes felhasználás további növekedése várható.
"Az elszabaduló globális felmelegedés és szennyezés miatt döntő fontosságú, hogy az országok összehangolt és globális megoldásokkal válaszoljanak a kihívásra" – idézték a jelentésben Mathias Cormannt, az OECD főtitkárát.
A szervezet a probléma megoldására több javaslatot is felsorolt, például az újrahasznosított műanyagok piacának fejlesztését, amely az összes műanyagnak csak hat százalékát teszi ki, nagyrészt azért, mert drágábbak. Eközben a műanyag környezeti lábnyomának csökkentésével kapcsolatos új technológiák a termékkel kapcsolatos összes innovációnak csupán 1,2 százalékát jelentik.
A fenntarthatóbb "műanyag-életciklus" kialakítása mellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a politikának a teljes fogyasztást is vissza kell fognia. Emellett jelentős beruházásokat sürgetett az alapvető hulladékgazdálkodási infrastruktúrába: évi 25 milliárd eurót javasolt az alacsony és közepes jövedelmű országok erőfeszítéseire.
Az OECD a jelentést az ENSZ február 28-án Nairobiban kezdődő Környezetvédelmi Közgyűlése előtt publikálta, ahol várhatóan hivatalos tárgyalások kezdődnek egy jövőbeli nemzetközi műanyagegyezményről.
Az Ipsos közvélemény-kutató intézet kedden nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásában, amelyet a Természetvédelmi Világalap (WWF) megbízásából készített, a válaszadók 88 százaléka hangsúlyozta a műanyagszennyezés elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyezmény fontosságát.
A 28 országban több mint 20 ezer résztvevővel végzett felmérésből az is kiderül, hogy az egyezmény 23 százalék számára "elég fontos", 31 százalék számára "nagyon fontos", 34 százalék számára pedig "alapvető" lenne.
Négyből hárman pedig olyan gyorsan betiltatnák az egyszerhasználatos műanyagokat, amilyen gyorsan csak lehet.
"Az emberek világszerte kinyilvánították véleményüket. A felelősség és a lehetőség most a kormányok kezében van, hogy elfogadjanak egy globális műanyagegyezményt, hogy megszüntethessük a műanyagszennyezést" - közölte Marco Lambertini, a WWF International főigazgatója.
