Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Miután szerda délután Virág Barnabás jegybanki alelnök megígérte a kamatemelést, csütörtök délelőtt a szavakat tett követte: a Magyar Nemzeti Bank 7,75-ről 9,75 százalékosra emelte az egyhetes betéti tender kamatát. Ez az a kamat, amelyért a bankok egy hétig az MNB-nél tarthatják a pénzüket, és mivel most újra magasabb lett, mint az alapkamat, most ez számít az irányadó kamatnak. (A jegybank egy hete hozta egyenlő szintre az egyhetes és az alapkamatot, akkor ígéretet tett arra, hogy ez így is marad - ez láthatóan nem tartott sokáig.)
Amikor szerda délután Virág megszólalt, akkor a forint épp 415-416-os szinten járt az euróhoz képest, és a befektetők legalább részben értékelték a kamatemelés ígéretét, a nap végére 408-ig erősödött vissza az árfolyam. Azóta azonban, ahogy megjelent a hivatalos dokumentumok közt az új kamatszint, nemhogy maradt volna a forint ezen a szinten, hanem percek alatt 411-ig esett, azóta gyakorlatilag szabadesésben romlik az árfolyam, cikkünk megjelenésekor 413 forintot kérnek egy euróért.
screenshot / finance.yahoo.com
Frissítés: A forint 415-ös szintig gyengült.
A tőzsdenyitás utáni percekben nem teljesen szokatlanok a nagy ingadozások, de ebből a hirtelen nagy zuhanásból úgy tűnik, nem tudta az MNB megnyugtatni a befektetőket, valószínűleg ennél nagyobb emelést vártak.
A jegybank alelnöke arról beszélt az indoklásában, hogy az „elmúlt napokban kialakult pénzpiaci helyzet” növeli az inflációs kockázatokat és veszélyezteti az árstabilitást – vagyis a forintárfolyamról nem beszélt. Ez olyan szempontból nem is meglepő, hogy az MNB sokszor hangsúlyozza, nincs árfolyamcélja. A júniusi inflációs adatot péntek délelőtt fogja közzétenni a KSH.
