Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A Népszavának adott egy hosszabb interjút Pitti Zoltán pénz- és hitelügyi közgazdász, az APEH volt elnöke. A lap elsősorban a gazdasági helyzetről kérdezte a 77 éves szakembert, aki azt mondta: a kata típusú adózók szerény mértékben vesznek részt a közteherviselésben.
Ezen a gondon lehetett volna változtatni, mégpedig úgy, hogy az inflációs kiigazításra, a valorizációra hivatkozással lépcsőzetesen és sávosan emelték volna az 50 ezer forintos kötelezettséget. Mai körülményeink között elfogadható lett volna egy 25 ezer, vagy 50 ezer forinttal történő emelés. Egy ilyen intézkedés a 2021. évi tényleges 196 milliárd forintos költségvetési bevétellel szemben a 2023-től kezdődően a 25 ezer forintos változat esetében 100-150 milliárd, az 50 ezer forintos változat esetében 200-250 milliárd forinttal növelte volna a költségvetés bevételeit. Népünnepély ez esetben sem lett volna, de egy jól időzített előkészítéssel és a hatályba léptetést január 1-re ütemezésével elkerülhető lett volna a kata típusú adózás ad hoc felszámolása, s ezzel 400 ezer ember és családtagjaik életfeltételeinek elbizonytalanítása”
– mondta.
Pitti Zoltán szerint az a helyzet komolyságát jelzi, hogy a Magyar Közlönyben már meg is jelent az új katatörvény. Úgy vélte, hogy ennek komoly okai lehetnek. „Ilyennek tekinthető a központi költségvetés labilis állapota, nem kizárt, hogy a rezsicsökkentés felmondásához hasonló további meglepetések előtt állunk, de az sem zárható ki, hogy a politika, a szellemi szabadfoglalkozásúaknak szóló üzenet mellett, így kívánja átterelni a kata típusú adózásból kiesőket a munkaerőpiacra”.
A közgazdász azt mondta: amennyiben a kormányfő a kata rendszertől függetlenül is veszélyeztetettnek látja a társadalombiztosítási rendszer fenntarthatóságát, akkor az ad hoc döntés helyett átfogóbb helyzetelemzésre, illetve szélesebb körű szakmai előkészítő munkára lett volna szükség, „mert ez a rendszer évek óta ezer sebből vérzik, tele van ellentmondásokkal”.
Az extraprofitadóról Pitti Zoltán azt mondta, „ez a kormányrendelet, igénytelen és szakszerűtlen jogászi munka, sem címében, sem tartalmában nem az, aminek névadója elnevezte. Nem véletlen, hogy az alig néhány hete megjelent kormányrendeletet máris módosítani kellett, ám lényegi jellemzői továbbra is változatlanok”. Szerinte az új különadók többsége nem az extraprofitot terheli, legyen az bármi, hanem a nettó árbevételre épül, vagyis valójában egy második forgalmi adóként fog működni és a működési költségeket fogja növelni.
