Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Városligetben lebontott intézmény helyett Kőbányán, kiemelt beruházásként épülő új Közlekedési Múzeumra 2026-ig összesen 6,6 milliárdot szánnak. Ezen felü 2021 szeptemberében utaltak ki három évre elosztva 455 millió forintot, és ezt egészíti ki az újabb egyedi kormányhatározatban szereplő egy milliárd. A múzeum idén márciusban megkapta az építési engedélyt.
A kormány más költségvetési átcsoportosításokról is döntött. A Központi Maradványelszámolási Alapból kivett 74 milliárd forintból 30 milliárdot kapott a felsőoktatás, szintén 30 milliárdot a Pénzügyminisztérium intézményei, egyebek közt az adóhatóság és az Államkincstár beruházásaira, 9 milliárdot pedig a vasút fejlesztésre. Mint a hvg.hu beszámolt róla, idén átlagosan öt és fél naponként írta át a kormány határozatokkal a költségvetést, ezzel teljesen fiktívvé téve a költségvetési törvényt.
Harminchatszor írták át az idei költségvetést, mielőtt a 2023-asat megszavaznák
Ahhoz képest, hogy a tavalyi büdzsét átlagosan négynaponta módosította a kormány, az ideinél eddig tartják az öt és fél napi átlagos ütemet. A jövő évi költségvetésről szóló törvény keddi végszavazása előtt összeszedtük, hogyan változtatták meg a büdzsét a Magyar Közlönyben megjelent határozatokkal.
A kormány arról is döntött, hogy a 100%-ban állami tulajdonú NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt-t (köznapi nevén a kukaholdingot) eladják a 35 éves hulladékgazdálkodási koncessziót elnyert MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt-nek „versenyeztetés mellőzésével, a koncessziós közbeszerzési eljárás ajánlatkérője által megbízott független értékbecslő szerint megállapított piaci áron és feltételek mellett … az állami hulladékgazdálkodási közfeladat folyamatos ellátásának biztosítása érdekében”.
