Varga Mihály pénzügyminiszter augusztusban jelentette be, hogy a társasági és az iparűzési adót a következő adóévtől euróban vagy amerikai dollárban is lehet fizetni. Ezt adózási könnyítésként értékelte, valójában azonban a romló forintárfolyam mellett az állam bevételeinek növeléséről is szó van.

Jogszabály azonban csak a társasági adóról jelent meg. Ez azt tartalmazta, hogy az adóév első napját megelőző hónap első napjáig az adóév egészére nézve lehet erről nyilatkozni, vagyis 2023-ra 2022. december 1-ig.

A hétfő késő este megjelent kormányrendelet kiterjeszti a lehetőséget az iparűzési adóra, de bejelentési kötelezettség helyett csak annyit mond ki, hogy a 2023. január 1-től esedékes iparűzési adóelőleget vagy iparűzési adót lehet így fizetni.

Nem teljesen azonosan fogalmazták meg azt, hogy milyen árfolyamon számítják át forintra a devizában beérkezett adót. A társasági adónál „az utalással érintett bankszámla megterhelésének napja szerinti, a Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyammal számított forintösszegben” írják jóvá a befizetést, az iparűzési adónál pedig „az euró- vagy amerikaidollár-összegnek a Magyar Nemzeti Bankhoz mint a Magyar Államkincstár számlavezető bankjához történő beérkezésekor érvényes árfolyamon” számítják át, és küldik az érintett önkormányzatnak a neki járó részt, illetve az Államkincstárnak.

Mindez egyelőre a veszélyhelyzet fennálltáig érvényes, de nem kizárt, hogy a tapasztalatok alapján, az eddigi gyakorlatot követve a veszélyhelyzet végén véglegesen törvénybe iktatják.