Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A német szövetségi ügyészség nyomozást indított az Északi Áramlat gázvezetékszálain történt szabotázs ügyében - közölte hétfőn a testület.
A nemzetbiztonsági ügyek felderítésében illetékes ügyészség közleményében hangsúlyozta, elégséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy legalább két robbanás történt, és a nyomozás célja a tettesek azonosítása, valamint motivációjuk felderítése. "Fennáll a gyanú, hogy az ismeretlen tettesek szándékosan idézték elő az alkotmányellenes, szabotázsnak minősülő robbantásokat, amelyek Németország külső és belső biztonságát egyaránt veszélyeztetik" - áll a közleményben.
A német ügyészségi vizsgálat egy Svédországban már megindított vizsgálat mellett folytatják le. Múlt héten a svéd főügyész, valamint a svéd és a dán kormány illetékesei is megerősítették: több, a helyszínen talált bizonyítékot lefoglaltak. A gyanú szerint a szabotázs elkövetői több száz kilogrammnyi robbanóanyagot használhattak fel a robbantásokhoz. A robbanások több lyukat ütöttek a vezetékeken, amelyekből jelentős mennyiségű metán távozott a tengeren át a levegőbe.
A Balti-tenger alatti robbanások a múlt hónapban rongálták meg az Északi Áramlat-1 vezetéket, amely fő útvonalát képezte az Európába irányuló orosz gázszállításoknak. Megrongálódott az Északi Áramlat-2 vezeték is, amelyet viszont nem is állítottak üzembe azután, hogy az ukrajnai orosz invázió miatt Németország felfüggesztette a vezeték hitelesítési eljárását.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy ők támadták meg a vezetékeket, de az Egyesült Államok és szövetségesei ezt tagadták.
Vasárnap a német hatóságok azt közölték, hogy az eset kivizsgálására két hajót küldtek a robbantások helyszínére.
