Az ukrajnai háború miatt orosz piaci szereplők és az orosz gazdasággal szemben elfogadott szankciókat nem az Európai Bizottság, hanem a tagállamok, így Magyarország kormánya hagyták jóvá – hívta fel a figyelmet Thierry Breton, a bizottság belső piacért felelős tagja, aki budapesti tárgyalásai után találkozott újságírókkal, köztük a hvg.hu tudósítójával. A francia politikus beszélt arról is, hogy állnak a tárgyalások az energiapiac normalizálásával kapcsolatban, és hogy mi a célja a médiapiac egységes uniós szabályozására tett javaslatnak.
Brüsszel egy város
– Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja kommentálta így magyar újságírók előtt a magyar kormánynak azt a sokat emlegetett felvetését, hogy a brüsszeli szankciók minden baj okozói a magyar gazdaságban. Emlékezetes: a szankciókról a kormány már egy nemzeti konzultáción is „kikéri a magyar választók véleményét”, ezen túl a kormány hivatalos Facebook-oldalán egy bombával illusztrálja azt hirdeti: „a brüsszeli szankciók tönkretesznek minket”.
Bretonnak ugyan legalább a témában született óriásplakátokat nem kellett bámulnia kétnapos magyarországi látogatásán, a kettős kommunikációval azonban ő is szembesült. Mint kiemelte: miközben több olyan személy ellen fogadtak el a szankciós intézkedéseket, akiknek közük van „ehhez a tragikus háborúhoz”, nincs szankció a nyersolajra – ez az év végén fog életbe lépni –, és nincs szankció a földgázra sem. Azt is hozzátette, reagálva a kormány kommunikációjára: az Európai Bizottság nem fogad el szankciókat, a nyolc szankciós csomag mindegyikét a tagállamokat tömörítő Tanács fogadta el, méghozzá egyhangú döntéssel – vagyis a magyar kormány jóváhagyásával. „A Bizottságnak nincs döntési jogköre, javaslatot tehet, és az elfogadott jogszabályokat végrehajtja” – emelte ki a francia politikus.
Miután Magyarország megszavazta az összes Oroszországgal szembeni szankciós csomagot, most megtámadja azokat. Még az olyan intézkedéseket is, amelyek nem is léteznek. Az EUrologus gyorselemzése a nemzeti konzultációról.
Breton magyarországi tárgyalásainak célja azonban nem az volt, hogy az uniós döntéshozatalt magyarázza el az azt amúgy jól ismerő magyar kormánynak. A biztos részben a jogállamisági eljárás keretében folyó diskurzus kedvéért látogatott el Budapestre, és erről beszélgetett nem csak Orbán Viktor miniszterelnökkel, de Varga Judit igazságügyi miniszterrel is, aki a kormányon belül felelős azért, hogy a kormány által Brüsszel felé tett 17 vállalás teljesüljön. Breton diplomatikusan annyit mondott, arra számít, ez a beígért, november 19-i időpontra megtörténik, azt is hozzátette azonban:
azért van itt, hogy felhívja a kormány figyelmét az elfogadott menetrendre.
A menetrend tartása persze elsősorban a magyar kormány érdeke, és nem is csak azért, mert a bizottság az említett november 19-én értékeli a teljesítést, hanem mert ekkor kellene javaslatot tennie az eljárás visszavonására – ami jelenleg a legfontosabb előfeltétele annak, hogy az unió hétéves pénzügyi kerete rendelkezésre álljon Magyarország számára.
A vállalások egyik legfontosabb elemei a közbeszerzések átláthatóságára, korrupciós kockázatainak csökkentésére irányuló jogszabály-módosítások. Bár a kormány és a Bizottság is álláspontja is az, hogy a 17 vállalás után újabb elvárásokat nem fogalmaz meg a kormány a mostani eljáráson belül,
Breton azt azért elismerte, hogy ezeknél a szabályoknál bizonyos tekintetben finomhangolást várnak el a magyar féltől.
Arra a felvetésre, hogy a kormány vállalásaival kapcsolatban három magyar civil szervezet, a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és a Magyar Helsinki Bizottság is elég kritikus elemzést közölt, a biztos megerősítette: ismerik a dokumentumot, értékelik az abban megfogalmazott felvetéseket is.
A politikus Varga Judittal nem csak a jogállamisági eljárásról tárgyalt, hanem arról az uniós médiaszabályozásra tett javaslatról is, amelyet egy hónapja nyújtott be a bizottság. Az Európai Médiaszabadsági Jogszabály olyan területeken kíván közösségi szabályozást kialakítani, mint a szerkesztői szabadság garantálása, a közmédia függetlensége, az újságírók megfigyelése, a kormányzati hirdetések, vagy a médiapluralizmus a túlzott tulajdonosi koncentráció megakadályozásával. Mint kiemelte: a 27-ből húsz tagországban azonosítottak problémákat az említett öt terület valamelyikében, vagyis nem lehet azt állítani, hogy egy ilyen rendelkezés Magyarország ellen szólna. (Itt persze a Klubrádió esetében már nem csupán a probléma azonosítása, hanem kötelezettségszegési eljárás is zajlik.) A húsz ország között van Németország és Franciaország is, ennek ellenére úgy látja, a rendeletet akár már a jövő év végére sikerül elfogadtatni a tagállamokkal. „A lényeg az, hogy mindenki számára azonosak legyenek a piaci feltételek, ez más területekhez hasonlóan itt is elvárás az unió belső piacán” – emelte ki.
A kétnapos tárgyalás egy másik fontos pontja az volt, hogy Breton a vállalkozói szféra képviselőivel találkozott, mint mondta azért, hogy felmérje, milyen problémákkal szembesülnek a kis- és nagyvállalkozások az infláció, a magas energiaárak és a magas kamatok miatt. A tárgyalásnak különös jelentőséget ad az is, hogy a bizottság az energiaellátás biztonságának erősítésével kapcsolatban is több javaslatot fogalmazott meg az elmúlt időszakban. „A jó hír az, hogy van elég energia” – mondta el Breton – így látják egyébként gazdasági elemzők is, hozzátéve persze, hogy az igazi nagy problémák jövőre állhatnak elő, amikor kifogyhatnak a tárolók.
Bár Orbán Viktor többször beszélt arról, hogy az energiaárak letörésére vonatkozó javaslatcsomag talán legvitatottabb pontját, az ársapka bevezetését elutasítja a kormány, a brüsszeli javaslat – amelyről az a csütörtökön kezdődő EU-csúcson dönthet ő és 26 másik tagállami vezető –, ennél finomabban fogalmaz. Breton elmondta: a javaslatokról vasárnap és kedden is tárgyalnak a brüsszeli csúcstalálkozó előtt, ő a maga részéről pedig támogatja az intervenciót, hiszen a gazdaság kiszámítható működése szempontjából is fontos, hogy ne legyenek nagy torzulások az országok között. Elismerte, hogy kényes kérdésről van szó, hiszen az egyes országok helyzete nagyon eltérő, a megoldás szerinte a Spanyolországban már működő rendszerhez hasonlóan az lehet, hogy olyan gáz esetén maximálják a piaci árat, amelyet áramtermelésre használnak, és csak olyan esetben, ha az nem érinti a hosszú távú szerződéseket. Azt azonban korai megjósolni, mi lesz a megoldás – tette hozzá.
A biztost kérdezték a magyarországi üzemanyagárstoppal kapcsolatos eljárásról is. Mint ismert, az Európai Bizottság amiatt kezdeményezett eljárást Magyarországgal szemben, hogy az üzemanyagok esetében a hatósági, 480 forintos ár csak a magyar rendszámmal rendelkező járművek számára elérhető. Ez sérti a belső piac országsemlegességen alapuló szabályait. Breton most azonban azt mondta: a magyar árstoppal kapcsolatos eljárás végkimenetele attól függ majd, hogy európai szinten milyen eredményre jutnak az energiaárakkal kapcsolatban.
Újra felbukkant az az információ, hogy az egykori köztársasági elnök életének egy szakaszában az állambiztonság ügynöke volt.
