Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
„A minimálbérek növekedése 2017 óta jelentősen elmaradt mind a nemzetgazdasági átlagbér növekedésétől, mind a versenyszféra és a közszféra béremelkedésétől” – írja a Magyar Szakszervezeti Szövetség abban az összefoglalójában, amelyet elküldött a Pénzügyminisztériumnak, valamint a tárcával a minimálbérről tárgyaló feleknek is.
Állítják:
a minimálbér nagyságánál nem csupán annak változását, hanem az abból fedezhető megélhetés minőségét is vizsgálni kell”.
A legutolsó elérhető adatok szerint ugyanis 2020-ban a magyar lakosság legalacsonyabb jövedelmi tizedében – ahová a minimálbért keresők és családjaik is tartoznak – az élelmiszert és a háztartási energiát is magában foglaló rezsiköltségek együttes aránya a fogyasztói kosár több mint felét tette ki.
2020 óta viszont csak romlott a helyzet: rohamosan ugrott meg az élelmiszerek, illetve a kormány nyári intézkedése miatt a lakossági energiahasználat ára is, így a Szakszervezeti Szövetség szerint ahhoz, hogy az előbb említett arányt csökkenteni lehessen, idén számításaik szerint 23 százalékos minimálbér-emelésre lett volna szükség.
2023-ra pedig – az idei és a jövő évre jelzett inflációt is figyelembe véve – ahhoz, hogy az alsó jövedelmi tizedben a fogyasztói kosárban javítani lehessen a megélhetési költségek arányát, legalább 26 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség.
Azt azonban a Szakszervezeti Szövetség is belátja, hogy kérdés, hogy előteremthető-e ekkora minimálbér-emelés a magyar gazdaság jelenlegi teljesítményéből. Szerintük a fedezet egyik forrása a termelékenység emelése lehet, a másik a jövedelemosztozkodási arányok megváltoztatása a bérből élők javára.
