Inflációban Argentína, diktatúrában Szaúd-Arábia lenne a világbajnok – és mi is esélyesek lennénk a HVG statisztikai vb-n
Gólszámban aligha, de lesújtó statisztikákban elsők lehettünk volna a katari vb-n – már ha kint lennénk, és a meccseket magas inflációra, antidemokratikus tendenciákra, dízelárra, vagy Covid-halálozásokra játszanánk. Szimuláltuk, hogyan alakulna a foci-vb, ha csak ezek a mutatók számítanának.
A téli világbajnokság egyik rákfenéje a sok közül, hogy nyári szabadidős program helyett a drágán kifűtött lakásokban sugárzott disztopikus cirkusz formájában lesz jelen az életünkben november közepétől majdhogynem karácsonyig.
Egy ilyen időszakban jóval nehezebb átszellemülni, és nem csak azért, mert forró kakaóval kevésbé csúszik jól egy Marokkó–Kanada-mérkőzés, mint egy hideg sörrel. Jogosan érzi azt még a legnagyobb rajongó is, hogy az elszálló árak, a lélekölő közéleti fejlemények és a politikai iszapbirkózás közepette, járvány sújtotta évek után nem tudja a futballünnepnek azt a figyelmet szentelni, amit egyébként megérdemelne.
Ha ön sem tudja megosztani figyelmét a valóság és a gyönyörű játék között, a legjobb helyen jár, ugyanis lejátszottuk a katari világbajnokságot – csak gólok helyett a jelenleg releváns statisztikákat használtuk. Kiderült: lehet, hogy nem is érdemes a magyar csapatnak olyan tornán részt vennie, ahol nem tragédiákban mérik az eredményt.
Az inflációvébén az esélyesek között
Megannyi hanyatló, árstop nélküli ország összecsapásával kezdtük a szimulációt, ahol az előzetes rangsorokat nézve Magyarország a maga 21,1 százalékos mutatójával negyedik kiemeltként indult volna, jó sorsolással egy bronzérem is kinézett a Matolcsy–Nagy-edződuó keze alatt szárnyaló gazdaságnak.
A párharcokat az az ország nyerte, ahol a legfrissebb inflációs adat magasabb volt ellenfelénél, a nyitómeccsen szűken győzte le a 6 százalékos Katar a 4 százalékos Ecuadort, és végül ők ketten is estek ki az A csoportból Hollandia és Szenegál mögött. Az Egyesült Államokban a félidős választások fő témája az infláció volt, mégis, a 7,7 százalékos adat csak az utolsó helyre volt elég Irán, Anglia és Wales mögött. A C csoportban csak Argentína tudta megelőzni a 18 százalékos inflációval a legerősebb európai országként részt vevő Lengyelországot, a mexikói 8 és a szaúdi 3 százalék labdába sem rúghatott (az argentin adatot nem spoilerezzük el ebben a bekezdésben).
A kieséses szakaszban elvérzett minden ország, ahol egy számjegyű volt a drágulás: búcsúzott Tunézia, Costa Rica és Kamerun, de Dánia, Anglia, Németország és Portugália is elbukott a kispályás 10 százalékával, Szenegálnak pedig 13 százalék is kevés volt Irán ellen. A negyeddöntőkben pedig minden uniós országtól búcsúztunk, ahol látszólag nem ütött be eléggé a „szankciós” infláció: Belgium 12, Horvátország 13, Hollandia 14, Lengyelország pedig 18 százalékkal távozott – őket mind legyőzte volna Magyarország.
A legjobb négy között végül Argentína és Szerbia, illetve Irán és Ghána mérkőztek meg. Argentína 83-15 arányban múlta felül déli illiberális szomszédainkat, Irán pedig 52-40 arányban győzte le Ghánát. Innentől pedig magától értetődik, hogy az infláció-bronzérmes Ghána, az infláció-ezüstérmes Irán, az infláció-világbajnok pedig Argentína lett. Ha a világ összes országa indult volna, Zimbabwe 269 százalékos drágulása mellett labdába sem lehetett volna rúgni, és Törökország 85 százalékos inflációja is elég lett volna a trófeához. A világrangsorban Magyarország a 26., ami tíz hellyel előkelőbb, mint a FIFA-világranglistán elfoglalt 36. pozíciónk – mindkettő kiváló, árstoppolandó eredmény.
A házigazda benézte, hogy gólra játsszák
A magyar válogatott szurkolói csalódottak lehetnek, ugyanis láthatóan a rossz Orbán játszik a válogatottban: míg Willi Orban középhátvédként a katari kijutáshoz sem tudott hozzájárulni, addig Orbán Viktor mögé felsorakozva a magyar csapat a legjobb nyolc közé is bejutna – feltéve, hogy azt nézzük, mennyire antidemokratikus egy résztvevő. Magyarország a hetedik legkevésbé demokratikus ország, ha hozzácsapjuk ahhoz a 32-höz, ami kijutott – helyettünk azonban az arab országok hengereltek.
A demokráciavébéhez a V-Dem 2022-es demokráciariportját használtuk, és minél alacsonyabb pontszámot érdemeltek az országok, annál jobban teljesítettek Katarban. Nem meglepő, hogy a nyugat országok javától elbúcsúztunk a csoportkörben: hengerelt a Közel-Kelet és Afrika, de még Lengyelország is kihullott – igaz, ők a Szaúd-Arábia–Mexikó–Argentína halálcsoportból. Volt azonban egy jogállami kabalacsoport is, ugyanis a Japán–Spanyolország–Németország–Costa Rica négyesből a „legkevésbé demokratikus” továbbjutó Japán is a világ 28. legdemokratikusabb országa egyébként.
Így nem is olyan meglepő, hogy a nyolcaddöntőkben igencsak nagy arányú győzelmek születtek: Szaúd-Arábia tönkreverte Franciaországot, Irán mellett az ecuadori demokrácia is utópiának hat, akkora a különbség, Marokkó pedig Spanyolországgal feledtette a francói időket. A legjobb nyolc között papírforma-szerűen kiesett Horvátország és Mexikó (Kamerun, illetve Irán ellenében), Szerbia pedig büntetőkkel verte Marokkót: mindkét ország 24/100-as osztályzatot kapott, így a korrupcióérzékelési indexet használtuk perdöntőként, amelyben mindössze egy ponttal, 38-39 arányban tudták alulmúlni Vucsicsék VI. Mohammed királyékat, és ezzel az elődöntőbe juttatni Szerbiát.
A szervező Katar pedig hiába volt második kiemelt – a kellemetlen sorsolás miatt távozni kényszerült Szaúd-Arábia ellenében.
Az elődöntőkhöz érve a körmüket rághatták azok, akik végigszurkolták az inflációvébét is, hiszen Szerbia mellett Irán is újfent éremesélyesként indult – és végül mindkét országnak ismét csalódnia kellett. Szaúd-Arábia simán verte Kamerunt (4-13 arányban), Irán pedig 12-24-re győzött a szerbek ellen, a világbajnokok viszont csak a szaúdiak lehettek, a második legkevésbé demokratikus országnak járó érmet Irán vehette át, az autoriter bronz pedig Kamerunhoz került.
A várva várt magyar siker
„Dobogós járványkezelés” – így jellemezte Orbán Viktor a Nemzeti Sportnak adott tavalyi interjújában a magyar kormány teljesítményét. Valóban dobogósok lennénk, ha kijutottunk volna a koronavírus-vb-re, ahol a százezer állampolgárra jutó halálos áldozatok számában kellene megmérkőzniük az országoknak, és az végezne elől a sorban, ahol a legtöbb áldozat volt.
Magyarországon cikkünk írásának pillanatában 498 halálos áldozat jut százezer főre. Ezzel a számmal pedig nemhogy a dobogó összejönne, de a világbajnoki trófea is: a kijutók közül Horvátország tarolt, náluk 419 áldozat jut százezer horvátra.
Akad persze olyan ország, amely a mai napig állítja: olyan jól kezelte a koronavírust, hogy alig volt halottja. Ilyen például Katar, ahol százezer főre 23 halottat vallanak be, de Szenegál és Ghána esetében is élnénk a gyanúval, hogy egyszerűen nem tudták számontartani a vírus terjedését, illetve áldozatai számát. Azonban hivatalos adatokkal dolgozunk, azok alapján pedig ezek az országok – mint remek járványkezelők – már a csoportkörben kihullanak.
A koronavírus-vb-n azonban a legkatasztrofálisabban védekezők között lehetnének nagy párharcok: Anglia és az Egyesült Államok holtversenyben kézenfogva jutna tovább a csoportból (Angliában 311 áldozat, az Egyesült Államokban pedig 326 jut százezer főre). Az Egyesült Államok csoportelsőként a nyolcaddöntőben simán verné a százezerre 137 áldozattal bíró Hollandiát, a negyeddöntőben pedig a horvátokkal kerülnének össze – és véreznének el a későbbi győztessel szemben.
Angliának a nyolcaddöntőben simán verné Ecuadort (204 halálos áldozat/százezer fő), a negyeddöntőben Argentínát (288 áldozat/százezer fő), az elődöntőben viszont elvéreznének (a valódi vb-n is favorit) brazilokkal szemben, akik százezer főre 323 áldozatot tudnak felmutatni. A brazil–horvát döntőben nagy arányban nyernének a horvátok, az angoloknak pedig maradna a bronzmeccs, ahol a lengyelektől kapnának ki a lehető legkisebb különbséggel, 312-311 arányban.
Iránnak nem jött össze az inflációnál és az autokráciánál az, ami a dízelnél már igen
Bőven akadnak olyan országok, ahol olcsóbban adják a dízelt, mint Magyarországon. Gázolaj-világbajnokságunkon az az ország nyert, ahol a legolcsóbb az üzemanyag, és azért a dízellel számoltunk, mert árban könnyebben összehasonlítható, mint a különböző oktánszámú benzinek.
A dízel-vb-n persze azok az országok taroltak, ahol olajat bányásznak, de Irán 27 forintos literenkénti árát még így sem közelítette meg senki. Pedig Irán – ha csoportelsőként jutna tovább egy ilyen vb-n – nehéz ágra kerülne: Katarral meccselhetne, ahol 224 forint egy liter gázolaj, majd a negyeddöntőben az Argentínát a legjobb 16 között kiejtő Tunézia jönne, 260 forintos literenkénti árral. A szerencsés ágon Dél-Koreát és Costa Ricát hosszabbításban legyűrő Brazília az elődöntőben vérezne el 518 forintos literenkénti árával – bár a csoportban remekül vernék a méregdrága és Svájcot és Szerbiát – Iránnal szemben.
Lássuk be, Iránnak ezen világbajnokságon csupán egy valós kihívója akadna: Szaúd-Arábia, ahol egy liter gázolajért 107 forintot kérnek. Pedig a szaúdiaknak sem jutna könnyű ág: az egyre dráguló Ausztráliát ugyan gond nélkül vernék a nyolcaddöntőben, de Ecuador már kemény dió: ott 214 forint egy liter dízel. Kamerun sem drága, de a szaúdiaknak nem kihívás: ott 363 forint most a gázolaj litere. A döntőben viszont nincs mese: Irán jön, lát és visz mindent. Kamerunnak pedig csak a vigaszgyőzelem maradna a bronzmeccsen a brazilok ellen.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Orbán a FIFA meghívottjaként megy majd a vébémeccsekre
Kiugrik majd Katarba, amikor belefér a naptárába.
Ízelítőt kaptak arról egy dán tévé nézői, hogyan viselkednek a katari biztonságiak a külföldi stábokkal – videó
Bocsánatot kértek a vasárnap kezdődő katari labdarúgó-világbajnokság szervezői egy dán tévécsatornától, amelynek munkatársait kedden este félbeszakították az élő bejelentkezésük közben, és azzal fenyegették őket, hogy összetörik a kamerájukat.
