Spórolnak a magyarok, amin csak tudnak, kivéve a benzint

0,6 százalékkal magasabb volt a kiskereskedelmi forgalom idén októberben, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ez már önmagában kimondottan gyenge adat, tavaly március óta a legrosszabb havi mutató, de ennél sokkal nagyobb baj az, hogy miből állt össze.

Az élelmiszerüzletekben ugyanis 5,6 százalékkal csökkent a forgalom, a nem élelmiszert árusító boltokban 0,9 százalékkal, és csak azért lett minimálisan pozitív a mutató, mert az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,7 százalékos volt a növekedés.

Nagyon fontos hozzátenni, hogy ezek a számok a mennyiséget mutatják, nem az értéket. Ha az elköltött pénzt nézzük, akkor azt látjuk, hogy több pénzt hagytunk a boltokban és a benzinkutakon, mint tavaly a karácsonyi szezonban (most 1520 milliárdot, tavaly decemberben 1475 milliárdot).

Az élelmiszerboltok forgalma ráadásul úgy csökkent, hogy az étel-, ital-, dohányáru-szaküzleteké csak 0,9 százalékkal esett vissza, eközben viszont 7,2 százalékos esést mértek az „élelmiszer jellegű vegyes üzlet” kategóriában. Ez a név egész az összes olyan üzletet jelenti, ahol más áruk mellett ételt is lehet venni, együttvéve a teljes magyar kereskedelem háromnegyede ide tartozik.

A nem ételt árusító boltok közül a használtcikk-üzletek és az iparcikk jellegű boltok forgalma nőtt, 8,6, valamint 5,4 százalékkal. A bútor- és műszakicikk-üzletekben 0,6, könyvesboltokban és számítástechnikai üzletekben 0,8, ruha- és cipőboltokban 1,3, gyógyszertárakban és illatszerboltokban 2 százalékkal csökkent a forgalom.

A csomagküldő és online kiskereskedelem forgalma 1,7 százalékkal csökkent.

Az év első tíz hónapjában összesítve 7 százalékkal nagyobb volt a forgalom, mint 2021 azonos időszakában. A benzinkutak forgalma éves szinten 26,1 százalékkal volt nagyobb a 2021. január-októberinél, a nem ételt áruló boltoké 7,6 százalékkal nőtt, az élelmiszerkereskedelemben viszont már éves összesített szinten is csökkenést mért a KSH, 0,2 százalékosat.