A Hungexpo-területen rendezett, szerdán kezdődő továbbtanulási börzére belépve meglepő módon nem egy felsőoktatási intézmény, de még csak nem is egy állást ajánló nagyobb hazai cég standja fogadja az érkezőket. Az első dolog, ami szembejön a csarnokban, az egy összesufnituningolt lövészállás egy – a kiállítók listáján nem szereplő – Katonai Toborzás feliratú sátor előtt.

 

A magyar hallgatók, oktatók, kutatók érdekeit minden körülmények között meg akarja védeni a kormány, sérelem őket nem érheti – nyitotta meg a szakkiállítást Hankó Balázs. A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára minden bizonnyal az elmúlt napok Erasmus-botrányára utalt és elmondta, „ha sikeresek vagyunk, mindig vannak, akik irigyek ránk”, de nem fejtette ki, pontosan miben véli felfedezni az irigységet a források korrupciós aggályok miatti felfüggesztésében.

Alig egy hónapjuk maradt az érettségi előtt álló diákoknak arra, hogy eldöntsék, melyik egyetem melyik szakán folytatnák tanulmányaikat, a jelentkezéseket ugyanis február 15-ig kell benyújtani. Az elmúlt években egyre több magyar fiatal döntött a külföldi továbbtanulás mellett, de a másik országban töltött félév(ek) azok számára is vonzónak bizonyultak, akik itthon maradnának.

Megkérdeztük a kiállításra érkező diákokat, mit gondolnak az Erasmus-programot övező bizonytalanságról és befolyásolja-e őket az egyetem kiválasztásában az, hogy kiesik-e a támogatott intézmények közül. A hvg.hu-nak válaszoló gimnazisták többsége gondolkozik abban, hogy külföldön töltsön egy-két félévet, ha erre lehetősége akad, de olyannal is találkoztunk, aki a teljes alapképzést külföldön végezné el. Valaki szerint a külföldi utazás nem maradhat ki egy egyetemista életéből, megint más azt mondja, ő idehaza is hozzájut minden szükséges tudáshoz.

A téma már csak azért is időszerű, mert nemrég derült ki, hogy összesen 21, közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő egyetemnek járó Erasmus+ és a Horizont Európa programok friss támogatásait vonja meg az unió az EU Tanácsának decemberi határozatának értelmében. Eszerint az intézmények több tízmillió eurótól esnének el, ráadásul az sem egyértelmű, lesz-e lehetőségük a magyar diákoknak külföldön tölteni egy-egy félévet.

Bár a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, a kormány átvállalja az ösztöndíjak finanszírozását, ha nem sikerült megállapodni az unióval, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) szóvivője, Budai Marcell elmondta, nem csak anyagi aggályokat vet fel a határozat. Előfordulhat ugyanis, hogy a külföldi intézmények egy része nem szívesen köt megállapodást olyan egyetemmel, amit az Európai Bizottság nem ajánl.

"Senkinek lövése sincs", mi lesz így az Erasmus-diákok és az egyetemi kutatások sorsa

Egyelőre még nincsenek veszélyben, de 2024-től nagy érvágást jelentene a magyar egyetemisták nagy része számára az a brüsszeli döntés, amely az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa kutatói programokból. Az intézkedésben semmi meglepő nincs, és a kormányt sem érte váratlanul, hiszen az Európai Tanács decemberi döntésén alapul, viszont már nem sok idő van, hogy helyrehozzák.

Magyarországon a Tempus Közalapítvány felelős az uniós pályázatok elbírálásáért, azok ide futnak be az egyetemekről. A honlapjukon olvasható tájékoztatás szerint decemberben értesültek a Tanács döntéséről, amely „átmeneti jellegű, az Európai Bizottság további tájékoztatásáig van érvényben”. Ezzel szemben a kormány tagjai minden adandó alkalommal azt hangoztatják, hogy hétfőn hallottak először a programok felfüggesztéséről és próbálják meggyőzni a nyilvánosságot arról, hogy csak félreértés történt. A döntést azonban a tagállamok pénzügyminiszterei hozták meg, így nyilvánvalóan nem a héten jutott el a hír a magyar döntéshozókhoz.

Nincs félreértés az Erasmus-ügyben, már régen szóltak, hogy nem fideszesekkel kéne teletömni a kuratóriumokat

A kormány már december 15-én megkapta az értesítést, hogy a modellváltó egyetemek nem vehetnek részt az Erasmus és a Horizont programokban, most mégis úgy tesz, mintha váratlanul érte volna az erről szóló döntés. Ráadásul az Európai Bizottság régóta figyelmeztetett a kuratóriumokban ülő fideszes politikusok összeférhetetlenségére, és esélyt is adott a magyar kormánynak, hogy oldja meg a problémát, mégsem történt semmi.

Arról, hogy mi lesz az oktatási programok további sorsa, várhatóan csak márciusban – vagyis a felvételik leadási határideje után – derül majd ki több információ. Továbbra sem egyértelmű, hogy az Erasmus+ és Horizont programokból való kitiltás visszafordításához elegendő-e az alapítványok működésével kapcsolatos problémákat – az átláthatóság és a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségi követelményeinek hiánya – megoldani, vagy az összes, jogállamisági eljárásban vállalt korrupcióellenes intézkedést teljesítenie kell a kormánynak.