Erasmus-ösztöndíjak: A kormány nyitott arra, hogy kikerüljenek a fideszes vezetők az egyetemi kuratóriumokból

Elfogadhatatlan és tűrhetetlen, ami Erasmus-ügyben történik – jelentette ki Gulyás Gergely a kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel arra az uniós határozatra utalt, amely szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott (vagyis modellváltó) egyetemek hallgatói és kutatói nem vehetnek részt az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban. A döntés a már folyamatban lévő ösztöndíjakra nem vonatkozik, de jövő évtől súlyos csapást jelenthet a magyar oktatásnak és kutatásnak.

Percről percre tudósításunkat a kormányinfóról itt olvashatja:

Gulyás: A kormány az Erasmus-ösztöndíjakat akkor is kifizeti, ha nincs megegyezés - élőben az év első kormányinfója

2023 első kormányinfóját tartja Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Arról, hogy a magyar alapítványi egyetemeket kizárták az Erasmus+ programból, azt mondták, Navracsics Tibor megpróbálja letárgyalni a dolgot, a félreértés tisztázható, de egyébként perre is mennének. Orbán Viktor pedig nem akar egyik blokkhoz sem tartozni. Élő közvetítésünk.

Gulyás megismételte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter korábbi kijelentését, vagyis a kormány „szeretné azt hinni, hogy félreértés történt”. (Hogy ez miért nincs így, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.)

A miniszter hozzátette: mindenki megnézheti a dokumentumokban, hogy a magyar kormány módosította az összeférhetetlenségi szabályokat, még a kodifikált szöveget is egyeztették az Európai Bizottsággal, Brüsszeltől pedig nem volt igény szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokra.

Megígérte azt is, hogy ha nem találnak megoldást, akkor

a kormány ki fogja fizetni az Erasmus-ösztöndíjak költségét, így nem lesz akadálya a programban való részvételnek.

Ugyanakkor ebben az esetben Magyarország pert fog indítani az Európai Unió Bíróságán az ügyben.

Gulyás azért is találja érthetetlennek a történteket, mert azt mondja, egyeztettek az Európai Bizottsággal, és pont úgy jártak el, ahogy azt a bizottság kérte. Ehhez képest az EB nem adta egyértelmű indokát annak, miért teszi, amit tesz, és milyen elvárásai vannak.

A miniszter a kormányinfón azt már nem említette, hogy az Európai Bizottság semmi mást nem tesz, mint a Tanács pénzügyminiszterei által december 15-én elfogadott határozatát hajtja végre. Ebből a nyilvános dokumentumból pedig pontosan kiderül, hogy a tagállamok szerint hiába módosított törvényt a magyar Országgyűlés, az intézkedések még mindig nem akadályozzák meg, hogy „magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői bekerüljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeibe”. A fideszes kavarásról itt írtunk részletesebben.

Gulyás Gergely azt is elmondta, hogy Navracsics Tibor már a jövő héten Brüsszelbe utazik tárgyalni a kérdésben. Arra a kérdésre pedig, hogy milyen esetleges változtatásokra nyitott a kormány, csak azt ismételte meg: „a Bizottságnak nem volt olyan kérése, hogy a kuratóriumokban ne üljön kormánypárti politikus”. A hvg.hu kérdésére szóba került az az októberi törvényalkotási kavarás is, amikor a tervezett törvénymódosítás először kivette a politikai felsővezetőket a kuratóriumokból, majd mégis visszatette őket.

A miniszter szerint ennek az volt az oka, mert először azt gondolták, hogy az EB ezt kéri, de a kodifikációs egyeztetéseken kiderült, hogy mégsem, csak az volt a kérésük, hogy az aktív döntéshozatali folyamatban ne vegyenek részt. Ennek az elfogadott törvénymódosítás megfelelt, és erre a Bizottság is rábólintott.

A kormány senkit nem tud visszahívni a kuratóriumokból, mert a kuratóriumok függetlenek – összegezte Gulyás, de

olyan összeférhetetlenségi jogszabályokat hozhat, amikkel nem maradhatnak ott. Erre továbbra is nyitottak.

Bár a Tanács határozata majdnem egy hónapja ismert, Gulyás szerint a kormány mindössze három napja, a Tempus közalapítványnak írt levélből értesült arról, hogy ki akarják az egyetemeket zárni az uniós programokból. A tanácsi határozatból ugyanis szerinte nem volt egyértelmű, hogy az az Erasmusra vonatkozik.

Közben a Népszava brüsszeli forrásaira hivatkozva azt írja, amennyiben nyár elejéig rendeződik Brüsszel és Budapest vitája, akkor az alapítványi egyetemek veszteség nélkül megúszhatják a tavaly decemberben elrendelt pénzügyi szankciót.