Sürgősen megoldást kellene találnia a magyar kormánynak, ha nem akarja, hogy több ezer, alapítványi fenntartású egyetemen tanuló diák és oktató kimaradjon az Erasmus+ programból. Márciusig kell ugyanis teljesítenie azokat a feltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy ismét megnyíljanak az uniós pénzcsapok az intézmények számára.

Hétfő reggel a Népszava szellőztette meg, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Ezekről az alapítványokról írtuk korábban, hogy nem másra szolgálnak, mint arra, hogy a kormány "egyetemi modellváltás" címszó alatt bebetonozza vele a szellemi és kulturális hátországát. 2021-es cikkünkben azt is leírtuk, hogy ezeknek a kuratóriumába jellemzően kormánypárti vagy kormányközeli személyek kerülnek, akik egy esetleges 2022-es kormányváltás után is a helyükön maradtak volna.

A Népszava most azt írta, hogy a döntésről a bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott magyar hatóságokat.

Bár a jelenleg már futó programokat a felfüggesztés nem érinti, a tét nem kicsi: az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint

csak 2020-ban több mint 20 ezren vettek részt valamelyik programban, ehhez pedig majdnem 15 milliárd forint támogatást adott az EU.

Az oktatási csereprogramban a magyar diákok legnépszerűbb célországai között az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország, Szlovákia, Románia és Görögország szerepelt. A beérkezett pályázatok 80 százalékát egyébként pozitívan bírálták el.

Arról ugyan nincs külön adat, hogy a korábbi kedvezményezettekből hányan tanultak olyan egyetemen, amelyet azóta alapítványi fenntartásba hajszolt a kormány (ilyen magyar intézményből egyébként összesen 21 van), de az biztos, hogy a küldő intézmények között toplistás helyen szerepelt például a Budapesti Corvinus Egyetem, amelyet alapítványivá alakítottak. Az intézmény honlapja szerint 2014 és 2020 között 11 projektre 3,6 millió euró támogatást nyert a Horizont 2020 kutatási keretprogramból. 2020 decemberében pedig története során először konzorciumvezetőként elnyert egy 4 millió eurós összköltségvetésű pályázatot.

AFP / Waltraud Grubitzsch

Megkerestük a Corvinust, hogy mit tudnak a döntésről és ez hogyan érinti őket illetve a diákjaikat, de még ők is tájékozódnak az ügyben az illetékes szakmai szerveknél.

Nincs itt semmi látnivaló

Az Erasmus+, illetve a Horizont programokkal kapcsolatos fejlemények nem érhették váratlanul a kormányt, hiszen minden úgy történt, ahogy arról az uniós tagállamok pénzügyminiszterei decemberben megállapodtak. Ebben a határozatban a tagállamok – az Európai Bizottság javaslata alapján – lezárták az úgynevezett jogállamisági eljárást, amelyben fenntartották, hogy Magyarországon továbbra is veszélyben van az uniós források felhasználása, gyenge a korrupcióellenes keretrendszer, és emiatt három kohéziós program 55 százalékának, 6,3 milliárd eurónak a kifizetését felfüggesztették.

Ugyanennek a döntésnek a része volt az is, hogy elrendelték “a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott jogi személyekkel a közvetlen és közvetett irányítással végrehajtott programok keretében történő új jogi kötelezettségvállalások tilalmát”. Röviden: ezek a programok nem kaphatnak uniós pénzt.

Az uniós kifogások között szerepel, hogy az alapítványok nem tartoznak az uniós közbeszerzési irányelvek szerinti szabályok hatálya alá, és visszatérő problémák mutatkoznak az összeférhetetlenséggel és az átláthatósággal kapcsolatban. Utóbbi kapcsán azt említették meg példaként, hogy a vagyonkezelő alapítványok tagjaira nem vonatkoznak összeférhetetlenségi követelmények, illetve az összeférhetetlenségi szabályok nem alkalmazandók a parlamenti képviselőkre, az államtitkárokra és más olyan kormánytisztviselőkre, akik egyidejűleg ilyen vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeinek tagjaiként is tevékenykedhetnek.

Ujvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője az EUrologus kérdésére megerősítette, hogy az intézkedések „csak az új aláírandó támogatásokra vonatkoznak, nem érintik a december 15. előtt vállalt kötelezettségekhez kapcsolódó kifizetéseket, és nem vonatkoznak a folyamatban lévő támogatásokra sem”.

Azoknak tehát, akik most kapják az ösztöndíjat, vagy már folyamatban van a pályázatuk, nincs semmilyen félnivalójuk. Minden már érintett azonban teljesen tanácstalan.

Másfél év múlva lesz problémás

Elsőre borzasztóan hangzik, és problémás is, hogy több magyar egyetem ne vehessen részt az Erasmus+ programban – mondta a hvg.hu-nak Budai Marcell, a HÖOK szóvivője. Az akut pánik elkerülése érdekében ő is hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság döntése nem érinti azokat a diákokat, akik már kint vannak, vagy megkötötték velük az Erasmus-szerződést. „Nekik ugyanúgy utalni fogják az ösztöndíjat, és nem bontanak fel egy tavaszra időzített utat” – hangsúlyozta.

A mostani döntés 2024 februárjától jelenthet majd problémát, hiszen a hazai és nemzetközi egyetemek március végén kötik meg a szerződéseket egy évre előre, így a kormánynak legkésőbb most márciusban rendeznie kell ezt a kérdést az Európai Bizottsággal. Ha tehát nem sikerül rendezni a problémát, akkor az Európai Bizottság lépése másfél év múlva, 2024 nyarán okozhat problémát a diákoknál, az egyetemeken akkorra futnak ki azok az 1-2 éves programok, amelyekre még megvan a pénz.

De lássuk, hogyan is működik maga a rendszer. Az uniós költségvetési ciklusokhoz igazodva az egyetemeknek hétévente kell pályázniuk arra, hogy megkapják a lehetőséget (úgynevezett chartert) a programban való részvételre, és ha ez megvan, akkor akár diákok és tanárok pályázhatnak szakmai mobilitási programokra, például külföldi tanulmányokra.

A hazai pályázatokat a Tempus Közalapítvány bírálja el, de a pénzt nem ő, hanem maga az Európai Bizottság utalja, márpedig ez esetben technikailag könnyen kivitelezhető, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek akkor se kapjanak pénzt, ha esetleg a Tempus kedvezően bírálja el a mobilitási pályázatukat. (Vannak egyébként olyan egyetemi pályázatok is, amelyeket közvetlenül a Bizottságnak kell beadni.) A Bizottság nem csak fizet, el is számoltat: a nyertes egyetemnek feléjük is el kell küldeni a beszámolót.

HVG Archvív

Az Erasmus több, mint a diákok külföldi tanulása, hiszen mára ide tartozik az oktatók és más dolgozók 1-1 hetes tanulmányútja, illetve az egyetemek közti együttműködés is – hívta fel a figyelmünket egy oktatásban dolgozó forrásunk.

Ezt uniós bikkfanyelven kapacitásfejlesztésnek hívják, de valójában a jó gyakorlatokat osztják meg egymással. „Nem ritka, hogy stratégiai partnerség alakul ki az egyetemek között, 2-3 évig közösen dolgoznak egy projekten, például a közös európai diákigazolvány bevezetésén, vagy azon, hogyan lehetne még nagyobb esélyegyenlőség, sokszínűség az intézményekben.

Azt nem tudják, hogy a Bizottság döntése az Erasmus programnak pontosan mely ágait érinti. „Erről valójában lövése sincs senkinek, mindenki a Tempustól várja a választ.” A közalapítvány honlapján találtunk olyan pályázatokat, aminek február 24-e a leadási határideje, nem világos, ezek sorsa mi lesz. A Tempust mi is megkerestük kérdéseinkkel, de egyelőre nem jött válasz.

Az viszont biztos, hogy a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram érintett, hiszen azt külön is nevesítette az Európai Bizottság. Ez legalább akkora érvágás lenne a magyar tudományos életnek, mint az Erasmus a diákoknak, sok kutató nem juthatna így forráshoz.

AFP / Gorodenkoff Productions

Forrásunk azt mondta, technikailag kivitelezhető, hogy az állam finanszírozza a diákok külföldi tanulmányait az Erasmus helyett, azonban Budai Marcell szerint ez nem ennyire egyszerű, hiszen az már a külföldi egyetemen múlik, hogy ebbe belemegy-e, vagy sem. „Négy holland egyetemből lehet, hogy kettő azt mondja, jó neki a különmegállapodás is, más viszont elutasíthatja ezt, hiszen az Európai Bizottság nem ajánlotta az adott intézményt.”

Budai Marcell mindenesetre azt reméli, a helyzet rendeződik, és nem fordul elő, hogy magyar diák ne tudjon részt venni az Erasmus programon. A program egyébként a hazai diákok körében nem túl népszerű, kevesen mennek vele külföldre. Ennek a fő oka az, hogy nehéz a külföldön szerzett krediteket elfogadtatni a hazai egyetemeken. Így a diákok már azzal számolnak, ha kimennek fél-egy évre, annyit csúsznak majd az itthoni képzéssel.

„Meglátjuk majd”

Megkerestük Navracsics Tibor területfejlesztési, illetve Csák János kulturális és innovációs, valamint Varga Judit igazságügyi minisztereket is, a többi között azt kérdezve, hogy az Európai Bizottság döntése után módosítják-e a törvényt, és kiteszik-e a minisztereket, politikusokat az alapítványok kuratóriumaiból, de erre nem válaszoltak.

Navracsics Tibor nyilatkozott viszont az RTL Híradónak, de sok újdonságot nekik sem tudott mondani azon kívül, hogy „meglátják majd, hogy lesz”. Hozzátette, hogy az EB az eddigi tárgyalásokon nem kifogásolta, hogy politikusok ülnek az alapítványi kuratóriumokban. Ez azonban nem teljesen így van, sőt a politikai kuratóriumi tagságok miatt korábban a kormány is óriásit kavart: először véletlenül kitette őket, majd gyorsan korrigálta a hibát:

Óriásit kavart a Fidesz, hogy megmentse a kuratóriumban ülő minisztereket a kínos magyarázkodástól

Először kihúzta, majd - miután ráébredt ennek következményeire - fű alatt gyorsan visszatenné a törvénybe azt a rendelkezést a Fidesz, mely engedélyezi, hogy politikai felsővezetők „másodállásban" kuratóriumi tagok legyenek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokban.

Navracsics szerint a kormány minden kérésnek eleget tett, ezért abban bízik, hogy mindössze egy félreértésről van szó, és Brüsszel nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal fennálló vitájának költségét.

A kulturális és innovációs tárca pedig este egy közleményben tudatta, hogy a kormány nem fogadja el a döntést, mert diszkriminatívnak tartja azt. A kérdést március 16-ig tisztázzák, hasonlóan más uniós források kérdéséhez.

A magyar diákok kizárásával az ellenzéki pártok sem értenek egyet. Cseh Katalin és a Momentum másik EP-képviselője, Donáth Anna levelet írt az Európai Bizottság illetékeseinek, amelyben arra kérik őket, hogy „a megfelelő eszközöket találják meg a jogállamisági követelmények és az intézményi függetlenség betartására – anélkül, hogy a magyar egyetemisták legyenek ennek a vesztesei”. A Demokratikus Koalíció pedig törvényjavaslatot nyújt be azért, hogy a magyar egyetemek visszakerülhessenek az Erasmus+-ba.

A kormányon a sor

Ennek megtörténte ugyanakkor csak a kormányon fog múlni, konkrétabban azon, hogy teljesíti-e az Európai Bizottság korábban megszabott feltételeit. A jogállamisági eljárásban a magyar kormány és az Európai Bizottság az elmúlt évben több levelet is váltott, a brüsszeli testület megfogalmazta a kifogásait, a magyar kormány erre válaszlépéseket tett, amelyeket a Bizottság értékelt. Ennek a levelezésnek a végkövetkeztetése az lett, hogy a magyar intézkedések nem oszlatták el a bizottsági aggályokat – habár a magyar kormány ennek folyamatosan az ellenkezőjét állította. Az egyértelműen kiderült, hogy ebben a folyamatban az Európai Bizottság megoldási javaslatokat fogalmazott meg, a magyar kormány azonban rendre valamilyen más, ettől eltérő megközelítést keresett és alkalmazott, ezek azonban elbuktak az értékelések során.

Az egyetemi közalapítványok uniós finanszírozása attól függ, hogy a magyar kormány hogyan tudja teljesíteni a rá kirótt kötelezettségeket, vagyis a korrupcióellenes intézkedéseket.

Ebből eredetileg 17 volt – ez szerepelt a jogállamisági eljárásban. Ezt a 17-et némiképp átcsoportosítva 21 úgynevezett szupermérföldkőben határozták meg – ez nem jelenti azt, hogy újabb jogállamisági feltételeket támasztotta volna. Ami viszont újdonságként megjelent, az a kontrollal és audittal, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításával kapcsolatos hat feltétel. Az így összesen 27 elvárást tartalmazó feltételrendszer teljesítése azonban az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alaphoz való hozzáféréshez szükséges.

Az egyetemek uniós finanszírozásához „csak” a 21 jogállamisági feltétel teljesítése szükséges.

Bizottsági forrásunk szerint elvileg van lehetőség arra, hogy az egyetemek támogatását lehetővé tegyék akkor, hogy ha csak a közalapítványok működésével kapcsolatos kifogásokat orvosolja a magyar kormány. Ehhez az kell, hogy az Európai Bizottság terjesszen elő ilyen tartalmú javaslatot, a tagállamok pedig fogadják el ezt. Ez azonban inkább elvi lehetőség – hangsúlyozta forrásunk.

A jogállamisági feltételrendszer rögzíti, hogy a végső kedvezményezettek nem szenvedhetnek hátrányt a kormány ”miatt”. Vagyis, ha például egy tagállamtól forrást vonnak meg, akkor az adott kormánynak helyt kell állnia a források felhasználói felé. A jelenlegi helyzetre azonban ez nem vonatkozik. Itt ugyanis létre sem jön a szerződés az állam és az EU között – éppen ezt tiltja meg a tagállamok döntése. Vagyis nincs olyan helyzet, amikor a kormánynak kifizetési kötelezettsége állna elő.

A legoptimistább forgatókönyv – és a magyar kormány ígéretei – szerint március 31-ig valamennyi szupermérföldkövet teljesíti Magyarország. Amennyiben ez így lesz, és ezt az Európai Bizottság is elfogadja, akkor ismét megnyílhatnak a források. A feltételek teljesítésére egyébként legfeljebb két éve van a kormánynak.