24,5 százalékosra nőtt az infláció 2022 decemberében – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Vannak azonban termékek, amelyek ennél az átlagnál is sokkal durvább áremelkedést produkáltak. A KSH 140 termékcsoport árának változásából számolja ki az inflációt, a 140 közül 21 több mint 50 százalékkal drágult, 54-nél mértek 20 és 50 százalék közötti áremelkedést, 52-nél pedig 10–20 százalék közöttit.

Elsőre furcsa lehet, hogy a legjobban dráguló termék a tankönyv, de mivel szinte minden általános- és középiskolai tankönyvet ingyenessé tettek korábban, most ez csak az összes többinek az árváltozását mutatja, alig 0,003 százalékos súllyal esik számításba. Annál fontosabb, amit a leginkább dráguló termékek listájának összes többi pontján látunk: élelmiszerek tucatjai és szinte a teljes rezsi itt található. Ez pedig azt is jelenti, hogy nem lehet az infláció elől elbújni a vásárlás halasztásával, egy bútorral vagy egy nyaralással ellentétben az evésre és a fűtésre nem mondhatjuk azt, hogy majd inkább akkor költünk rá, amikor jobb lesz az anyagi helyzet.

Ez tökéletesen példázza, hogy az árstop miért nem működik – a nem rögzített árú élelmiszerek ára az egekbe száll, ráadásul az ellátási problémáknak is inflációs hatásuk van. Az energiahordozók árán pedig látszik, hogy nemcsak a korábban a rezsicsökkentés alá tartozó termékek drágultak, hanem a helyettesítőik is: a brikett ára még a gázénál is jobban nőtt, de a tűzifa ára is 58 százalékkal emelkedett.

És hogy nem csak az élelmiszerpiacon van baj, azt mutatja, hogy már a lakásjavító cikkek is megjelentek a 30 százalék fölötti drágulást produkáló termékek listáján.

Az átlag fölötti drágulásúak közé ugrott 27 százalékkal az üzemanyag is, amint elengedték az árstopot. A taxiköltség még ennél is jobban, 30 százalékkal nőtt.

Menjünk tovább a 10 és 20 százalék közötti termékek listájára! Ezek azok a termékek, amelyek, bármilyen csúnyán is drágulnak, valójában már lefelé húzzák az inflációs átlagot. Rengeteg tartós fogyasztási cikk található a listának ezen a részén – azaz olyan termékek, mint egy bútor, egy porszívó vagy egy autó –, amit ritkán vásárol az ember, de akkor sok időre veszi. Ezen kívül nagyon sok szolgáltatás is felkerült ide, ami azért nagy baj, mert 2009 óta ahhoz szoktunk hozzá, hogy a szolgáltatások legfeljebb évi 1–4 százalékkal drágulnak.

A legkevésbé dráguló termékek között pedig ott van az árstopos liszt és étolaj, sok ruha, és a legfontosabb olyan árucsoport, amely annak ellenére nem nagyon drágul, hogy nem központilag szabályozzák az árát: a gyógyszerek.

Öt olyan termékkör van, amelynek pontosan ugyanannyi az ára, mint egy éve ilyenkor. Ezek közül a távfűtés, a szemétszállítás, a vízdíj és a csatornadíj központilag szabályozott, a kivétel a munkahelyre vagy iskolába történő szervezett utaztatás ára. És három olyan termék is akad, amely olcsóbb lett, mint egy éve: a helyi tömegközlekedés, a telefon- és internetdíj, valamint a tévéelőfizetés.