Amíg Európa szinte minden más országában már csökkenni kezdett az infláció, nálunk tovább emelkedett:

decemberben 24,5 százalékosra nőtt az áremelkedés tempója

– számolt be róla a Központi Statisztikai Hivatal. A háztartási energia 55,5, az élelmiszerek 44,8 százalékkal drágultak egy év alatt.

Ez 1996 első negyedéve óta a legmagasabb mutató.

Novemberben már az EU legnagyobb inflációja volt a magyar (pedig akkor még csak 22,5 százalékon állt), és ez így is maradt. A decemberi számokat eddig húsz ország statisztikusai közölték, ezek közül 17-ben már csökkent az infláció november óta – a kivétel Szlovénia, Málta és Magyarország.

Az is jól látszik, hogy Közép-Európa más országaihoz képest mennyivel rosszabb a helyzetünk. A szlovák infláció 15 százalékos, a szlovén 10,8, az osztrák 10,5 százalékra csökkent. Ahonnan még csak novemberi adat ismert, Csehországban 17,2, Lengyelországban 16,1, Romániában 14,6, Horvátországban 13 százalékos volt a drágulás.

Ha pedig nem éves, hanem havi alapon nézzük a számokat, akkor azt látjuk, hogy novemberről decemberre 1,9 százalékkal nőttek az árak Magyarországon. Ezt még csak nem is lehet annyival magyarázni, hogy most lett vége a benzinárstopnak, mert például az élelmiszerek ára is 2,1 százalékkal nőtt egyetlen hónap alatt.

A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció 24,8 százalékos, ez egy hónapja 24 százalék volt. Az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott nyugdíjas infláció pedig 25,2 százalékról 26,5 százalékosra nőtt. Ehhez képest a nyugdíjakat 15 százalékkal emelték januártól.

A KSH azt is közzétette, hogy 2022-ben az éves átlagos infláció 14,5 százalék volt. Ez 1997 óta a legmagasabb mutató.

A decemberi szám a következőképp állt össze részletesen:

• a háztartási energia 55,5 százalékkal drágább, mint egy éve ilyenkor,
• az élelmiszerek ára átlagosan 44,8 százalékkal nőtt,
• az „egyéb cikkek” nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási fogyó cikkekkel és lakásjavító eszközökkel, 22,6 százalékkal drágább,
• a tartós fogyasztási cikkek 13,6 százalékkal drágultak,
• az alkoholos italok és dohányáruk 13,4 százalékkal,
• a szolgáltatások ára 9,5 százalékkal nőtt,
• a ruháké pedig 8,6 százalékkal.

Ami az energiát illeti: az átlag nem feltétlen mond el mindent, hiszen egészen más drágulással szembesül az, aki nem fér be az alacsonyabb hatósági árat garantáló fogyasztásba. Az MVM azt tette közzé, hogy augusztus és november között a villanyszámlák harmada, a gázszámlák ötöde lógott ki a „rezsicsökkentésből”. A vezetékes gáz ára 97,8, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 48,7, az elektromos energiáé 27,8 százalékkal nőtt – vagyis jól látszik, hogy a rezsicsökkentés részleges elengedése után a helyettesítő termékek is hatalmasat drágultak.

A mostani drágulás egyik legfőbb oka az, hogy decemberben engedte el a kormány a benzinárstopot – egyetlen hónap alatt 24,4 százalékkal ugrott meg átlagosan az üzemanyagár. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úgy számolt, hogy a hatósági ár kivezetése 2–2,3 százalékponttal emelheti meg az inflációt. Viszont még ebben is van némi extra rossz hír: mivel a KSH adatösszeírói a hónap átlagos árait nézik, a mostani üzemanyag-drágulási mutatóban benne szerepelhetnek még a december eleji 480 forintos árak is, tehát egyáltalán nem kizárt, hogy januárban ennél is nagyobb lesz a növekedés.

Az élelmiszereknél viszont a kormány továbbra is ragaszkodik az árstophoz, miközben valójában ez képtelen megállítani az árak száguldását. Matolcsy György kavart nagy vihart azzal, amikor arról beszélt: szerinte az ársapkák nemhogy nem csökkentik, hanem 3–4 százalékponttal növelik az inflációt. Ezt ő arra alapozta, hogy a helyettesítő, nem ársapkás termékek ára jelentősen megnőtt, ráadásul termelési zavarokat okoztak, aminek szintén árfelhajtó hatása van.

Ez látszott a hvg.hu bevásárlókosarán is: egy négyfős, négyfogásos vasárnapi ebéd összetevőinek árát hónapról hónapra összehasonlítjuk, a decemberi fő tanulság az volt, hogy az árkorlátozás nem, csak a piaci folyamatok képesek lassítani az élelmiszerek drágulását.

Az élelmiszerek közül leginkább a sajt (83,2%), a tojás (82,7%), a kenyér (81,1%), a vaj és vajkrém (79,4%), a tejtermékek (79,2%), az édesipari lisztesáru (71,0%), a száraztészta (70,8%), a margarin (58,0%), a péksütemények (57,2%), a tej (52,1%) és a baromfihús (51,5%) drágult.

Így aztán nem csoda, hogy egyre kevesebbet vásárolnak az emberek. A kiskereskedelmi forgalomnak még csak a novemberi adatai ismertek, de azok is óriási bajt jeleznek: az élelmiszer-kereskedelemben 6,7, a nem ételt áruló boltokban pedig 2,3 százalékkal kevesebb termék fogyott, mint egy évvel korábban, vagyis sokkal több pénzért már sokkal kevesebb terméket vettek. Egyedül a benzinkutakon nem látszott, hogy bármiféle válságos idő lenne: az ottani forgalom – a mennyiséget nézve – 27,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.

A nagy drágulás azt is jelenti, hogy hiába emelkednek a fizetések. A KSH a keresetekről még csak az októberi adatokat adta ki, akkorra a reálkereset – vagyis a fizetés az inflációval korrigálva – a 2020. szeptemberi szintre esett vissza.

De meddig tarthat még a nagy infláció?

A legtöbb elemző szerint valamikor 2023 elején jöhet el a csúcs, utána még sokáig marad egy igencsak magas, de már legalább csökkenő infláció, és valamikor az év végére sikerülhet elérni az egyszámjegyű áremelkedési tempót. Persze ez is azt jelenti, hogy az év végére a mostaninál még majdnem tíz százalékkal drágább lesz minden. Nagy Márton is hasonlóan számolt, ő úgy gondolja, hogy január-februárban 25–27 százalékos lehet az inflációs csúcs.

Varga Mihály 2023-ra éves átlagban 15 százalékos inflációt vár. A pénzügyminiszternél az MNB sokkal pesszimistább, szerintük ez a 15 százalékos tipp a legjobb forgatókönyv megvalósulásakor jöhetne csak be, rosszabb esetben akár 19,5 százalékos is lehet az idei átlagos drágulás. Az ételárak ennél sokkal durvábban el fognak szállni még a mostanihoz képest is, az MNB 29,7 százalékos élelmiszer-áremelkedést vár 2023-ra.

A kormány politikája az: legyen inkább magas és elhúzódó infláció, mintsem recesszió és tömeges munkahelymegszűnések. Erről írta Nouriel Roubini azt, hogy a gyenge kormányok az inflációval előremenekülnek: a lakosság természetesen rosszul jár ezzel, és a befektetők sem lehetnek boldogok, de így legalább lesz adóbevétele az államnak (hiszen ha minden drágul, több fogyasztási adót fizetünk be), és az állam adósságát is leértékelik az inflációval.

Egy apró jele már volt annak, hogy lassan közelíthetünk a csúcshoz: novemberben a korábbi hónapok 41–43 százalékos áremelkedései után már csak 37 százalékkal voltak az ipari termelői árak az egy évvel korábbi fölött.

Ha kíváncsi arra, személy szerint önt miként érinti az infláció, számolja ki kalkulátorunkkal:

HVG Személyes Inflációs Kalkulátor - számold ki, mekkora a saját inflációd!

Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.