Ahogy a világban, úgy Magyarországon is kevesebb elektronikai eszközt vásároltak az emberek tavaly, igaz, az év eleji szja-visszatérítés még adott lendületet a piacnak – olvasható a GfK elemzésében, amely szerint a dráguló deviza, a magas importkitettség, valamint az energiaárak miatt hazánkban bevételben még szinte minden egyes szektor tudott növekedni.

Az eladott mennyiségek viszont nálunk is csökkentek az év második felétől, így az utolsó negyedévben már sok termékcsoport bevétele sem érte el a 2021-es szintet.

A szórakoztató elektronikai termékek teljesítménye nagyban függ a tévéeladásoktól és hát gyenge harmadik negyedévet zárt a szektor. Ez leginkább annak a hozománya, hogy a foci-vébé nem hozta a korábbi többletet a piacra. És a GfK szerint az is számít, hogy az elhalasztott 2020-as Eb, amit 2021-ben tartottak meg, hozott még valamennyi többletforgalmat, viszont egy év alatt nem volt annyi technológiai újdonság, amely miatt a fogyasztók cserélték volna készülékeiket. Így is 5 százalékkal nagyobb bevételt hozott ez a piac, igaz, 6 százalékkal kevesebb terméket adtak el. A tévéken kívül a játékkonzolok piaca stagnált jelentős árnövekedés mellett, ahogy a hangprojektorokból is többet adtak el - itt egyre inkább átveszik a piacot az „A” márkák.

A lakossági IT-piac 2021 év végi magas készletek miatt 2022 elején jól teljesített egészen az első félév végéig. A harmadik és negyedik negyedévben visszaesésnek voltunk tanúi, ami következtében a forgalom stagnált 2022-ben. Így éves szinten volumenben 11 százalékkal csökkent a lakossági IT piac, ahol is a notebook volt az egyetlen kategória, ami még eladott darabszinten nőni tudott. Ebben a szektorban átlagosan 12 százalékkal nőttek az árak.

A telekommunikáció a legdinamikusabban növekvő szektor a műszaki elektronikai piacon: 23 százalékkal magasabb forgalommal zárt 2021-hez képest. Volumenben csupán 1 százalékkal esett vissza, de ez a csekély visszaesés kizárólag a kiegészítő piacnak köszönhető, mert a telefonok és az okosórák volumenben visszaestek. A magas 25 százalékos éves szintű áremelkedés mögött az új modellek és a drágább készülékek állnak.

A háztartási nagygépeknél az erős évkezdet után az utolsó negyedévben nagyon elmaradt az értékesítés. Forgalom alapján közel 20 százalékot nőtt a szektor a 2021-es szinthez képest, egy közel 22 százalékos árnövekedés mellett. Kiemelkedő volt a fagyasztókészülékek értékesítése, ami mögött két indokot lát a GfK: az egyik, hogy a régi készülékeket energiatakarékosra cserélték, a másik, hogy az élelmiszerinfláció miatt nagyon sokan elkezdtek raktározni.

A szárítógépek esetében korábban szépen felfelé ívelő értékesítési számok viszont megtorpantak, mert a fogyasztók félnek attól, hogy ezek a termékek használata az energiaszámlájukat jelentősen megnövelné. Visszaesett még a gáztűzhelyek piaca is, leginkább azért, mert jelentősen drágult a gáz.

A háztartási kisgépeknél azt látjuk, hogy éves szinten az eladott mennyiség 6 százalékkal csökken és értékben közel 13 százalékkal nő. Májustól augusztusig az egy számjegyű darabszámos csökkenés az utolsó negyedévben kétszámjegyűre emelkedett. Általánosan elmondható, hogy 20 százalékos volt az árak növekedése, ami termékcsoportonként eltérő mértékű volt.

Az év újdonságai, illetve legtöbbet eladott termékei között voltak a forrólevegős sütők (amik még mindig felfutóban vannak), illetve a kézi gőzölők, amiknek a piaca már kezd telítődni, így az év vége felé az eladás volumene csökkent. A sok éven keresztül felfelé ívelő kapszulás kávéfőzők piaca jelentősen csökkent, de a teljesen automata kávéfőzők piaca nőni tudott.