Úgy döntött a dán képviselők többsége, hogy eggyel kevesebb munkaszüneti nap lesz az országban: egy tavaszi egyházi ünnepnapon is dolgozni kell. Ettől azt remélik, hogy 3 milliárd koronával, azaz 150 milliárd forinttal több pénz jut az államkasszába, az összeget pedig honvédelmi célokra fordíthatják, hogy 2033 helyett már 2030-ra teljesítsék a célt, és a GDP két százaléka a NATO-val kapcsolatos kiadásokra menjen.

A Store bedadag nevű ünnep – ezt magyarra leginkább úgy lehet fordítani, hogy Nagy Imanap – 1686 óta létezik, amikor a dániai protestáns egyházi vezetők több kisebb jelentőségű vagy csak az ország egy-egy részén tartott egyházi ünnepnapot egybevontak. Hagyományosan tavasszal, a húsvét utáni negyedik pénteken ünneplik.

Dániában így 11 olyan egyházi vagy állami ünnepnap maradt, amikor nem kell dolgozni – összehasonlításképp: Magyarországon most 10 ilyen napunk van évente.