Megkezdődött-e már az infláció csökkenése, vagy még nem a januári 25,7 százalékos áremelkedés volt a csúcs? Ez volt a legfontosabb kérdés, amikor azt vártuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétegye a februári adatokat. És a válasz meg is érkezett:

csökkent a drágulás üteme, de szinte észrevehetetlenül kicsivel, februárban 25,4 százalékos lett az infláció.

Persze az elmúlt hónapok után most már az is hír, hogy nem gyorsult az inflációnk.

Ha nem az egy évvel korábbihoz, hanem az előző hónaphoz hasonlítjuk, látszik, hogy januárról februárra még így is nőttek az árak, átlagosan 0,8 százalékkal.

A gyorsan változó tételekről megtisztított maginfláció egy hónapja 25,4 százalékos volt, most 25,2 százázalékosra lassult. A nyugdíjas-infláció magasabb volt az átlagos drágulásnál is: januárban 27,4 százalékon állt, most 26,9 százalékon.

Abban gyakorlatilag teljes volt az egyetértés a szakértők között, hogy az inflációs csúcsot valamikor az év legelején érjük el, és onnan már lassul a drágulás üteme. Ennek a fő okai röviden:

• a földgáz világpiaci ára esik,
• az enyhe tél miatt viszonylag sokan maradhattak a rezsicsökkentési fogyasztási korlát alatt,
• több élelmiszer-alapanyag ára is esni kezdett,
• a forint már nem annyira gyenge, mint fél éve volt,
• lassan már nem lehet hova emelni az árakat, mert nem maradna, aki ki tudna fizetni még többet,
• az árstopot pedig tavaly februárban indították el, ezért az abban érintett termékeknél már nem látszik a statisztikában áremelkedés.

A magyar infláció tavaly november óta minden hónapban az EU legmagasabbja volt. Jó az esély arra, hogy ez most is így marad: eddig 21 uniós tagállam statisztikusai készültek el a februári számokkal, a magyar adat után a lett a második legmagasabb, de az is „csak” 20,1 százalékos. A 21 állam közül 14-ben már most sikerült elérni azt a célt, amelyet a magyar kormány decemberre tűzött ki, levinni 10 százalék alá a mutatót.

A környékünkön Szlovákiában 15,5, Horvátországban 11,7, Ausztriában 11, Szlovéniában 9,4 százalékos volt az infláció. Csehországban 19,1, Lengyelországban 15,9, Romániában 13,4 százalékos áremelkedést mértek még januárban, onnan februári szám kicsit később jön. A 21 ország közül Szlovákia az egyetlen, ahol a februári szám jelenti az inflációs csúcsot. Az Európai Bizottság pedig úgy számol, hogy idén a teljes éves átlagban is nálunk marad az EU legnagyobb inflációja.

Részletesen a következőképp jött ki a mostani adat:

• a háztartási energia 49 százalékot drágult egy év alatt,
• az élelmiszerek ára 43,3 százalékkal nőtt átlagosan,
• az „egyéb cikkek” nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 24,4 százalékkal drágult,
• az alkoholos italok és dohányáruk 18,8 százalékkal drágábbak,
• a tartós fogyasztási cikkek 12,6 százalékkal,
• a szolgáltatások ára 11,6 százalékkal nőtt,
• a ruháké pedig 9,5 százalékkal.

Azt pedig a HVG Személyes Inflációs Kalkulátorral mindenki kiszámolhatja a saját vásárlási szokásai alapján, hogy az ő saját inflációja mekkora.

HVG Személyes Inflációs Kalkulátor - számold ki, mekkora a saját inflációd!

Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.

Az energiaárak emelkedésén belül a vezetékes gáz 78,4, a tűzifa 59,5, a palackos gáz 52, az áram pedig 27,6 százalékkal drágult. A február jelentős része a szokásosnál enyhébb volt, és egyébként is sokan spórolnak az energián – az állami és önkormányzati szervezeteknek pedig muszáj –, hogy beférjenek a határ alá, ameddig a csökkentett árat kell csak fizetni. Februárban a vezetékes gázért átlagosan 5,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint januárban.

Az élelmiszerek inflációjában Magyarország Európa-rekorder: innen más országokból még csak januári számokat ismerünk, akkor a magyar drágulás után a litván volt a második legnagyobb, méghozzá 32 százalékos, azaz a mienknél sokkal kisebb.

Az ételek közül leginkább a tojás, a tejtermékek és a vaj, illetve a vajkrém drágult, 79,2, 76,2, valamint 75,1 százalékkal. Szintén több mint másfélszeresére nőtt a sajt (72,1%), a kenyér (71,1%), az édesipari lisztesáru (68,6%), a száraztészta (57,3%), a tej (53,7%) és a péksütemények (51,9%) ára. A termékcsoporton belül a liszt (9,8%) és az étolaj (3,4%) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A Gazdasági Versenyhivatal razziákat indított az élelmiszerüzletekben, hogy megtalálja az áremelkedés okát, a boltok pedig már próbálnak egymással versengve csökkenteni árat, ahol lehet, ahogy az élelmiszerek több alapanyagának ára csökken. Ennek az első példája az volt, amikor a vaj árát vitték le egymás alá licitálva a különböző üzletláncok, mostanra pedig általános lett az, hogy néhány emblematikus termék árának lenyomásával ellensúlyozzák a forgalomcsökenést. Az átlagos árszint viszont még mindig egyre följebb megy. Januárról februárra az élelmiszerek ára 1,7 százalékkal nőtt összességében, de például a margarin 2,2 a sertéshús 0,6, a baromfihús pedig 0,5 százalékkal olcsóbb lett. Így jöhetett ki a hvg.hu szokásos havi bevásárlókosarában az, hogy vajárcsökkentéssel együtt alig nőttek az árak január óta, anélkül viszont akkorát drágultak, mint máskor két év alatt.

Az IMF szerint a boltok helyett a kormányüléseken és az MNB-nél érdemes keresni a nagy infláció okait: a kormány és a jegybank politikája már 2020-tól annyira pörgette a belső keresletet, hogy ennek hatására 2021 végére már a mienk volt az EU legnagyobb inflációja, a választás előtt még pénzt osztogatott a kormány, és csak későn, 2022 közepén kezdődött a szigorítás. Erre tett rá egy lapáttal az energiaárak emelkedése, a forintgyengülés (legalább itt már kezd javulni a helyzet), az élelmiszeriparunk pedig annyira alacsony termelékenységű, hogy egy olyan aszályos év, mint a tavalyi, csúnyán megdobja az árakat.

Abban mindenesetre gyakorlatilag teljes volt az egyetértés a szakértők között, sőt, a kormány és az MNB is így gondolta, hogy valamikor a tavasz végén, a nyár elején kezd majd meredeken esni az infláció, hiszen akkor már érezhető lesz a bázishatás (mindig a 12 hónappal korábbihoz hasonlítjuk az aktuális árat, és a tavalyi nyár már elég drága volt ahhoz, hogy onnan már ne nagyon lehessen tovább drágulni). Addig viszont a mostanihoz hasonló helyzethez érdemes hozzászoknunk: valószínűleg minden hónapban egy kicsit lassul az infláció, de még mindig 20 százalék fölött marad. Arra pedig még mindig nem nagyon látszik megoldás a szakértők szerint, hogy miután a bázishatásnak hála az év végére lemegy a mutató 10 százalék alá, onnan hogyan vinnék majd le 3 százalék körülre.