Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Hongkong városa talán a legsűrűbben lakott település a világon, egy átlagos lakás (sőt egy parokolóhely is) jóval 1 millió dollár feletti áron cserél gazdát, és ahol jelenleg is több mint 200 ezer vár arra adott esetben akár 5-6 évet is, hogy a helyi kormányzat kiutaljon neki egy helyet, ahol élhet. Eközben a lakosok 20 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, azaz bevétele nem éri el a háztartások medián jövedelmének a felét sem. Ezek az emberek sokszor lakásnak nehezen nevezhető lyukakban, „ketrecekben”, vagy utólag többfelé osztott, apró lakásrészekben laknak – írja a CNN.
John Lee, a város tavaly kinevezett Peking-párti vezetője októberi programadó beszédében bejelentette: a lakhatás kérdésének megoldása a város legfőbb prioritása: 30 ezer új lakás felépítését ígérte a következő 5 évben. A problémák megoldását a kínai kommunista párt is szorgalmazza.
A szkeptikusok azonban nem hiszik, hogy a város komolyan gondolja a lakhatási válság felszámolását. Hongkong bevételeinek 20 százaléka származik ingatlan adás-vételi ügyletekből (például járulékokból és adókból), ezért érdekében áll leszorítani a kínálatot, hogy az árak magasan maradjanak.
A lakosok közül egyre többen követelik tehát, hogy a kormányzat kezdjen valamit azzal a 40 ezer karanténlakással, amit a Covid-járvány elején húzott fel többszázezer beteg elkülönítésére.
A hongkongi karanténszabályok világviszonylatban is szigorúnak számítottak, itt tartott legtovább a kötelező maszkhasználat, a beutazóknak pedig három hét izolációt írtak elő a hotelekben. Azonban még azok is kritizálták a karanténlakások megépítését, akiket egyébként nem zavartak a drákói szigorral bevezetett rendelkezések.
Michael Cheuk biztonságért felelős városatya a karanténtelep lezárásakor 2023. március 1-jén
Vernon Yuen / NurPhoto / NurPhoto via AFP
A rekordsebességgel felhúzott több tízezer lakás pedig egyesek szemében az élő példája annak, hogy a kormányzat ha akarná, meg tudná oldani Hongkong lakhatási válságát. Míg egy lakóövezet engedélyeztetési eljárása akár évekig is elhúzódhat, 2020-ban a városvezetés szinte azonnal megtalálta a projektnek helyet adó összesen 80 hektárnyi földterületet, amire aztán gyorsan fel is húzták az előregyártott acélelemekből álló kockákat.
Összesen nyolc telepet húztak fel, ebből mindössze hármat használtak valaha – és március elején ezeket is bezárták. A mindössze 18 négyzetméteres egységekben mindössze egy ágy, egy zuhanyzó és egy wc található, néhányukban pedig konyha is. Hongkong más részein egy hasonló méretű „nanolakás” ára akár 445 ezer dollár is lehet.
És bár a körülmények spártaiak, sokan úgy vélik, átmeneti megoldásnak tökéletes lenne azok számára, akik éppen lakásra várakoznak, ha a kormányzat akár csak közepes áron bérbe adná a telepeket, és megoldaná a közlekedést a belvárosba.
A városvezetés azonban egyelőre nem nyilatkozik arról, mi a szándéka a karanténtelepekkel, csak annyit közöltek: részletes elemzés zajlik, a jövőbeli terveket akkor jelentik be, ha azokról végleges döntés született.
