Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A 2018-19-es sárgamellényes tüntetéssorozat óta nem volt olyan alacsony Emmanuel Macron támogatottsága, mint idén márciusban – derül ki a Journal de Dimanche által megrendelt kutatásból. A közel kétezer fő részvételével készült reprezentatív felmérés szerint a franciák 28 százaléka elégedett az elnökkel, ami 13 százalékos visszaesés a tavaly májusi adatokhoz képest, amikor Macront újraválasztották az ország vezetésére. Ugyanez a mutató 2018 decemberében 23 százalékon állt. Hasonló a megítélése az ország miniszterelnökének is, akivel a franciák 29 százaléka van megelégedve és bár megválasztása óta most a legnépszerűtlenebb, esetében korábban se mértek nagysegrendekkel kedvezőbb támogatottságot.
Az elégedetlenség oka, hogy Macron is támogatja az Elisabeth Borne vezette kormány nyugdíjreformját, aminek értelmében két évvel (62-ről 64 évre) megemelnék a nyugdíjkorhatárt. Több hónapos vita után az államfő csütörtökön úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a reformot, ugyanis a nemzetgyűlésben nincs biztosítva a többség a törvénytervezet elfogadásához. A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.
Mindeközben országszerte tiltakozások voltak a hétvégén, Párizsban a rohamrendőrök könnygázzal oszlattak és lezárták a belvárosi Concorde teret, valamint a Champs-Élysées sugárutat is. Emellett tüntetéseket szerveztek Marseille-ben, Toulonban, Brestben, Caenben, Saint-Étienne-ben, Compiegne-ben, Bordeaux-ban, Nantes-ban és Montpellier-ben is.
